Vol Jin#35
"Nyilván atomok nem lehettek a plazmában, csak atommagok. Azelőtt meg még atommagokról sem lehet beszélni. Mindenesetre amikor már annyira kihűlt az univerzum, hogy, hogy az atommagok "köré" beállhattak az elektronok és létrejöttek az atomok, akkor azok jórésze hidrogén volt. Én úgy tudom hogy 25%-a hélium, de annál nehezebb elem nem jött létre. Ezen biztosan nem fogunk összeveszni. De rákeresek."
Nem jó részük volt hidrogén, hanem minden. Mert a neutron, ami a nehezebb atommagokhoz szükséges, azok már a csillagokban jöttek létre fúzióval. Két proton nagy nyomáson és magas hőmérsékleten egyesül egy deutériummá úgy, hogy az egyik neutronná válik. Konkrétan az UUD kvarkokból álló proton UDD kvarkokból álló neutronná alakul úgy, hogy egy Up-kvarkja Down-kvarká alakil, s a felesleges kvantumtulajdonságaitól egy pozitron (antielektron) és egy neutrinó megteremtésével szabadul meg. Ugye így marad meg a töltések száma. Mert ugye egy pozitív protonból semleges neutron lett. És milyen szép, hogy antielektron termelődött, mert így az megsemmisíti a feleslegessé vált elektron, ami megakadályozta, hogy a protonok fogyásával és neutronná válásával negatív töltésű legyen az univerzum. A neutrinó az meg ugye semleges. Az anihilűcióban résztvevő elektron és pozitron pedig energiát ad le a világnak és süt tőle a napocska. Mondjuk csak részben, de ez mindegy. A lényeg, hogy az első atommagok kizárólag egy szál protonból álltak.
Tehát ahhoz, hogy legyen neutron, ahhoz előbb csillagoknak kellett létrejönniük, és csak ettől kezdve lehetett deutérium és a hidrogénnél nehezebb atommagok.