gforce9#144
Ismételt érdekesség, nem válaszként: A naprendszer kialakulásának modellje és szimulációja, közelítő számításokkal se akart naprendszert eredményezni tisztán grvitációs hatásokat figyelembe véve. Valahogy nem stimmelt a nap forgási ciklusa, ha a csomósodó anyag összehúzódik, akkor a leggyorsabban forgó égitestnek napnak kellene lennie, a perdületmegmaradás törvénye értelmében. Ha gravitációval próbáltak csak modellezni, sehogy sem jött ki az, hogy a nap 22 nap alatt forog egyet. (hehe hülye mérték :)) Szóval valaminek ki kellett vinni a perdületet a távoli pályákra. Ekkor kezdtek el gondolkodni azon, hogyha a naprendszer kialakulása idején, forró anyaggal számolnak, ami ionizált és a közelítő modellekbe beveszik a mágnesességet is, akkor van olyan paramétertartomány, ami a modell szerint a naprendszert hozza ki végeredményként. Érdekes, hogy pusztán a mágnesesség miket tud művelni a csomósodó forró anyaggal. Teljesen más eredményeket hoz márcsak az is, ha bizonyos ideig ionizált anyag csomósodásáról beszélünk.