Vol Jin#216
A tudomány alapvetően kiegészíti az elméleteket. Jó példa erre a Newzoni dinamika, amit kibővít az einsteini. Ezek a makrovilágot íeják le, és hogy a teherautó x km/h sebességgel mennyi idő alatt ér le Szegedre, felesleges lenne belevenni az idődiletációt. Ezért mondom, hogy einstein nem cáfolta, hanem kiegészítette Newton munkáit. De ugyanez igaz arra, hogy mi történik, ha egy kalapáccsal odabaszok egy szögre, felesleges kvantuumfizikával kiszámolni. Amin a tudomány most dolgozik, a kvantuum fizika és az eisteni relativitás ötvözése. Ugye a tudomány azzal dolgozik, hogy egy deszkába vert két szög közé kifeszített cérna jó közelítéssel egy hegedű, mert ugye minden atommal nem lehet számolni, így az 9s törvényszerű, hogy bizonyos modellek nem jeleznek olyan jelenséget, amit tapasztalunk, így utólag egy bilit hegesztenek a deszka aljára, és akkor már közelebb lesz a hegedűhöz, mert rájöttek, hogy kell egy rezonanciaerősítő is a modellbe. Mert ugye az irreális elvárás lenne, ha egy csillag esetében minden atommal egyenként kellene számolni egy modellben. Jelen esetben is valami hasonlóról van szó. A modellek nem jelezték előre ilyen félkész bolygó és csillag közötti állapot közé rekedt objektum létezését. Én tovább megyek. Én nem lepődtem meg ezen, hiszen én azt gondoltam, hogy rengeteg exobolygó van, amelyiknek csillaga sincs. Egyszerűen csak beindult a gravitáció, és nem mindenhol volt annyi anyag, hogy egy csillag létre jöhessen.