fonak#26
Nem tudom melyik kultúrára gondolsz pontosan, a homoszexualitás fogalmát a 19. században találták fel, addig nem is létezett ez a kifejezés. Persze homoszexuális aktusok mindig voltak, nyilván. Az ókoriak nem ítélték el, de a passzív felet megvetették, hiszen "női" szerepet vett fel, megszűnt igazi férfinak lenni (egyébként ma is létezik ez a megkülönböztetés, csak nem gondolunk rá, a "köcsög" az egész pontosan passzív homoszexuális férfit jelentett, illetve jelent ma is, pl. a börtönökben), az aktív fél viszont semmilyen társadalmi megvetésben nem részesült (ahogy szintén a börtönpéldával élve ma sem, de pl. az afgán törzsi társadalomban sem). Az ókori görögöknél a pederasztia létezett, azaz idősebb érett férfiak jóval fiatalabb fiúkkal/férfiakkal létesített szexuális kapcsolata, amely alá-fölé rendeltségi viszony volt és egyfajta mester-tanítvány, beavatási jellege volt, és társadalmilag bevett volt. Szóval a lényeg, hogy a passzív felet szinte mindig és mindenhol lenézték, az ilyen szerepet önként vállaló/kereső férfiakat megvetették, férfiatlan, puhány alakoknak tartották, ahogy ma is a köznyelvben a "buzi" egyik jelentése éppen ez, és nem szó szerint homoszexuálist értenek rajta feltétlenül, hanem (a használója szerint) nőiesen viselkedő, gyáva stb. férfit. Az eredeti felosztás csak behatolót és a behatolást "elszenvedőt" ismert, pusztán a saját nemhez vonzódást nem tekintette külön kategóriának.
A behatoló a férfi, a passzív fél a nő vagy a nőies, férfiatlan férfi. Ahogy az állatvilágban is létezik a dominancia azon kifejezése, hogy az egyik hím a másikat "meghágja", ez szokás volt a primitív társadalmakban is, ahogy az is, amit a köznyelv is megőrzött a "kapd be a f.om" trágársággal. A rómaiaknál pl. konkrétan volt ilyen szokás, hogy a fizetni nem tudó adós vagy a főnökének csalódást okozott alárendelt személynek bizony orálisan kellett kielégítenie a "sértettet". Akit ugye senki nem nevezett "mocskos buzinak" ezért, de a magát így megalázó ezzel elismerte férfiatlanságát és teljes alávetettségét.