xyl#49
Sok mindenről volt szó a hozzászolásokban... Néhány megjegyzés:
1. Kereskedelmi űrkutatás talán nincs, de az űr kereskedelmi célú felhasználása létezik, lásd műholdak. Az más kérdés, hogy fizetnek néhány állami cégnek, hogy az eszközüket juttassa a megfelelő helyre, de már itt sem egyeduralkodóak az állami cégek.
2. A "bányásszunk valamit az aszteroidákról..." című dolog valószínűleg még sokáig a "meg lehet éppen csinálni, de minek" kategória lesz. Vagyis a technológia elérhetővé válik, de, hogy anyagilag nem fogja megérni mostanában, az biztos. Illetve... A szokásos sémában akár működhet is: A nagy cég kifejleszti a dolgokat, aztán jön egy kicsi, aki lefölözi a hasznot. (A valósággal való bármilyen hasonlóság a képzelet szüleménye )
3. Az űrkutatásra költött pénzt szembeállítani a szegénységgel felesleges. A szegénység felszámolásához _elsősorban_ a hozzáállás megváltozására van szükség. Afikában miért szegények az emberek? Talán azért, mert Afrikában nincs elég nyersanyag, termőterület, stb? Szerintem a törzsi villongások, polgárháborúk, stb. a fő ok, ami miatt sok helyen elmaradottabbak, mint kellene. Másrészt, általánosítunk, túl keveset tudunk pl. Afrikáról, nem mindenütt szegények az emberek ott sem.
4. A szegény ember ökológiai lábnyoma a legkisebb, csak belőluk több van, mint gazdagból, és számuk egyre nő. Az, hogy magunk alatt vágjuk a fát, az nyilvánvaló, de mi történne mondjuk egy klímaváltozáskor? Mondjuk Közép-Afrika, Dél-Amerika jó része lakhatatlanná válna, Velencét elöntené a víz, az emberek elindulnának a lakhatatlan zónák felől a lakhatók felé, ahol persze már mások laknak, lennének szörnyűséges háborúk és végül valahol az emberi népesség megállapodna. Az emberi faj, mint olyan fennmaradna, az emberi kultúra és civilizáció pedig egy óriásit zuhanna. Néhány állat- és növényfaj kihalna.
)