Informatika és tudomány

  • everton66
    #91
    Láttam azt, hogy bántottak, megsajnáltalak,
    Elhittem, hogy másoknak az áldozata vagy.
    Céltalanul tengődtél, befogadtalak,
    Sokáig eltűrtem a súlyos dolgaidat.


    Lassan kinyílt a szemem, megismertelek.
    Érzek ezernyi okot, hogy elküldjelek.


    Ez az én házam, ez az én otthonom,
    Aki békével jön, azt befogadom,
    Kell már a rend, béke és csend.
    Ez az én házam, ez az én asztalom,
    Aki barátként jön, azzal megosztozom,
    Ha így megfelel, mindig lesz hely.


    Megmutattad arcodat, a mohóságodat,
    Hogy soha senkit nem tűrsz meg és mennyit ér szavad.
    Nem hagysz semmit másoknak, mennyire önző vagy,
    Törvényeid az állatoké, hol az erősebb marad.