zizikus#81
"Ezek nem integrálok és differenciálegyenletek, ezek a földerengések erősségére, energiájára vonatkoznak, és nem a "földrengések elméleti határára"
Valoban nem azok, de a levezeteseket nem ertened, az biztos. A suruseg, a homerseklet, igy a nyírási modulus is valtozik a melyseggel. Ezt fel kell tudni irni diffegyenletekkel, majd meg kell oldani. A cikk azert ir kb ertekeket, mert ha azzal szamolsz, akkor jo kozelitest fogsz kapni. A felhalmozodott energia pedig nem lesz egyenletesen szetkenve ezen a feluleten, mivel a nyirasi modulusz nem egyforma erteku mindenhol. De hidd el, hogy ez jol modellezheto, ha maskeppen nem numerikusan. Raadasul az egymashoz kepesti sebesseg eloszlas sem egyenlo a feluleten, igy tenyleg nem egyszeru a feladat.
Meg valami: Van empirikusan megallapithato ertek, es van numerikusan, vagy analitikusan megadhato ertek. Mondjuk ezek nem art, ha kozel esnek egymashoz. Ezt vedd figyelembe.
Mivel mindennek van hatara, ezert irtam amit. Az, hogy kesobb magam is irtam, hogy folosleges lenne azzal szamolni, mert ha az bekovetkezik akkor mindegy, hogy volt-e eromu, vagy sem, az nem jelenti azt, hogy hazudtam, azt pedig vegkepp nem, hogy akkor minden allitasom hamis. Sokan itt az SG.HU-n ugy gondoljak, hogy ha szerintuk egy peldaba belekotnek, akkor automatikusan igazuk lesz. Pedig nem.
Azt is irtam, hogy kb 10 a maximum, ami meg soha(!) nem fordult elo szerencsenkre. Erre irtad a Rihter skala "pontatlansagat". Ezzel (ha igazad is lenne) nem bizonyitod, hogy nincs maximum, csak azt, hogy a skala nem pontos, azaz a maximum lehet kisebb is meg nagyobb is, mint a skala szerint. A maximum letezeset nem cafoltad ezzel.
Meg valami:
Irtam:
"Hat errol a hozzaszolasosdirol nem lehet leszokni! :-)"