Művelt, műveltség
  • gulyasandras
    #1
    Örökzöld téma, milliószor megtárgyalva. (Talán annyit magamról, hogy a Negró világít a számban. Ezt csak azért közlöm, mert minden ilyen témájú beszélgetés általában abba az irányba megy el, hogy mi vagyunk a legműveltebbek, legokosabbak, a többi ember meg ************.)

    Érdekelne, hogy hogyan határozod meg a műveltséget. (Léteznek még egyáltalán művelt emberek?)

    Általános iskolai tananyag, érettségi, esetleg ezeken messze túllépve húzod meg a határt?

    Ugyanazt a szintet várod el mindenkitől? (Esetleg figyelembe veszed, hogy 4-8-12 órát dolgozik?)

    Inkább kínlódjon valaki évekig egy olyan nyelv tanulásával, amelyet később úgysem használ semmire sem (és rendkívül gyorsan elfelejt), vagy inkább olvasson? (Minőségi sci-fi/fantasy könyveket - bár nincs sok egyikből sem.) Írom ezt úgy, hogy fordításból/tolmácsolásból élek. Valamiért a nyelvtudást is mindig a műveltség egyik sarokkövének tekintik.

    Mentő körülménynek tartod, ha valaki például orvosnak készül? (Középiskolásként sok fakultáció, az egyetemen sem lehet éppen szépirodalommal tölteni az időt = máris kiesett 8-10 év. Behozható ez? Egyáltalán: be kell hozni?)

    Szerencsés vagyok: keveset kell dolgoznom (plusz keveset is alszom), így marad idő a családra + némi művelődésre. Heti 20-23 óra olvasás (szépirodalom, történelem), tematikus hónapok (matek, biológia, fizika) beiktatása, általában havi egy színházi előadás (filmet sokkal többet nézek), néha egy kiállítás (a kötelezőket nem sorolnám ide; kinézzük, hogy mi az a néhány dolog, ami bennünket érdekel, mert annak, hogy végigszaladjunk az egész gyűjteményen nincs sok értelme) stb.

    Mégsem érzem úgy, hogy művelt lennék. Sőt! Már régen fel is adtam azt a törekvésemet, hogy valaha is művelt lehetek, így tényleg csak arra összpontosítok, hogy élvezetesen töltsem el a szabadidőmet.

    Arról nem is beszélve, hogy sokszor inkább nézem legkisebb lányommal hosszú órákon át pl. a hangyák menetelését, a felhők alakváltásait stb., minthogy kedvenc íróimmal töltsem az időt.

    Egyik ismerősömmel gyakran vitatkozom azon, hogy miért nem olvassa (hiába, nálam az olvasás áll az első helyen) újra kedvenceit, ő azt mondja, hogy az is elég, ha 30-40 éve olvasta, hiszen valamilyen szinten lenyomatot képezett a személyiségén. Szerinted is elég, ha egy (számodra) fontos irodalmi művet, filmet csak egyszer \"teszel magadévá\"?

    A klasszikus zene is mindig előjön. Mennyi embernek van ideje arra, hogy legalább a főbb műveket végighallgassa? (Arról nem is beszélve, hogy nagyon nem mindegy, hogy milyen hangulatban van az ember zenehallgatás közben, mert ettől is függ az élvezeti érték; olyan apróságokról nem is beszélve, hogy melyik karmester, melyik zenekar adja elő a zeneművet. Megint az időnél kötöttünk ki.)

    +

    Írják a pécsiek, hogy tudni kell deriválni. Szerintem ennél sokkal fontosabb lenne, hogy ismerjék (legalább egyszer átlapozzák) az emberek ezt a két könyvet:

    Filep László: A tudományok királynője (A matematika története)
    Lánczos Kornél: A geometriai térfogalom fejlődése

    (Az \"Obádovicsot\" sem használja a többség, csak porosodik a polcokon, így ezeket a könyveket sem fogja a többség elolvasni.)


    Pécsi hallgatók véleménye (2004):

    Mitől művelt valaki?

    1. A legtöbbek szerint művelt ember az, aki minden vagy majdnem minden tudományterülethez, témához hozzá tud szólni alapszinten, és nagyon tájékozott.

    2. Ezekhez sokan hozzátették azt is, hogy a művelt ember olvasott, intelligens és nagy a lexikális tudása, jártas a különböző művészeti ágakban, másrészről pedig nyomon követi a napi eseményeket és eligazodik a politikai életben is.

    3. Sokan gondolják úgy, hogy a műveltség nem annyira tudás, mint inkább egyfajta hozzáállás – azaz nyitottság, érdeklődés, tolerancia, illetve a tudás állandó fejlesztésének képessége és igénye, amely logikus gondolkodásmóddal és az önálló véleményalkotás képességével párosul.

    4. Van, aki ezen felül fontosnak tartja, hogy a műveltséget az ember életvitele is tükrözze; mások pedig meghatározónak érzik a műveltségben az erkölcsi tartást, illetve egyfajta finom ráhangolódást a világra („meghallja a víz mélységét és a fű növését”).

    5. És végül vannak, akik mindezek mellett még néhány konkrét dologhoz kötik a művelt ember fogalmát.

    Például, hogy tudjon deriválni (:));
    eljusson a Legyen Ön is milliomos!-ban a 100 000-es kérdésig;
    folyamatosan nyerjen a honfoglalo.hu-n;
    ne nézze a Való Világot;
    és mindezeken túl tudjon helyesen írni, ne használja a „végett” szót a „miatt” helyett, és ismerje a „siklani”, „csuklani”, „hanyatlani” igék felszólító módját.

    http://feszek.pte.hu/ujsag.php?tipus=cikk&cikk=1003&rovat=313&szam=40&evfolyam=6