"
A fény éppúgy kötött sebességgel halad a vákuumban mint más, fény számára áttetsző anyagban. Ennyi az általunk vákuumnak nevezett anyagban a sebessége."
Ertem mire celoz, de a korabbi hozzaszolok is kifejtettek, hogy ez nem lenne mas mint az eter hipotezis, ezert irtam ra, hogy azt elvetettek. Ha lenne valamifele anyag "teranyag", amiben terjedne tova a feny, akkor annak sebessegingadozasat ki kellett volna tudni mutatni a Michelson-Morley kiserletnek. Ha megis lenne ilyen anyag es megsem mutathato ki a feny terjedesbeli sebesseg valtozasa a fenti kiserlettel, akkor azt kellene felteteleznunk, hogy az az annyag/kozeg amire utal a Foldel egyutt forog, kering.
A ter valoban nem ures, mert virtualis reszecskek vannak benne, bar nagyon rovid ideig. Ez nem utal arra, hogy ez lenne az elektromagneses hullamok kozvetito kozege, sot, inkabb csak rontja a terjedes sebesseget. De ne menjunk ebbe bele reszletesebben, mert a kvantummechanikaval erosen hadilabon allok! :-)
Korabban irta:
"Ne gyere most az űrhajósok "rendszerével", arra azt írtam, hogy haladás közben nem mérnek 300 ezret sem sebességnek.
Persze ha megállnak és számolnak őlk is azt mérik, hogy 400 ezerre vannak egymástól. Jé!"
A feladatot megforditanam es keresnem a valaszt:
En, mint megfigyelo inerciamozgast vegzek es hozzam rogzitjuk a koordinatarendszert. Ket urajot inditok tolem jobbra es balra, 250 000 km/s sebeseggel, majd arra kerem oket, hogy akkor aljanak meg, ha egymastol 1000 000 km-re lesznek, az orainkat szinkronizaltuk. Nekem ez ket masodperc lesz de mennyi lesz nekik? Ha megallnak es mernek tavolsagot akkor "je" :-), tenyleg 1000 000 km-re lesznek egymastol, hiszen ez volt a keresem. Repules kozben azt tapasztaljak, hogy en hozzajuk kepest 250 000 km/s-el mozgok, a masik urhajo meg valamivel kevesebb mint c, de mit mondjak nekik, mennyi ideig repuljenek?
Nem vagyok birtokaban a bolcsk kovenek, igy ha szamarsagot irtam akkor elnezest.