Erdekel az itt kibontakozott vita valamint a tema is erdekel.
A feny terjedesehez nem kell semmilyen kozeg, (ezt elvetettek, marmint a kozeg szuksegesseget) Ha az eterhipotezis igaz volna (mindegy, hogy az mi, anyag, energia, stb) akkor a Michelson-Morley kiserlet kimutatta volna, eppen ez a nagyszeru ebben a "kudarcban". A Relativitas elmeletben az a szep, hogy magyarazatot ad a Michelson-Morley kiserlet kudarcara, valamint megoldja a Lorentz kontrakcio addigi problemait is.
A ket egymassal ellentetes itranyu fenysugar, a megfigyelohoz rogzitett koordinatarendszerben tenyleg 600 000 km -re lesz egymastol, marmint a megfigyelo szemszogebol. Ez nem mond ellent a relativitaselmeletnek, mert az azt mondja ki, hogy c-nel nagyobb sebesseg nem erheto el, egy adott inerciarendszerben. Azaz, a fenysugar utan nem tudunk kuldeni semmit az egvilagon ami azt utolerhetne. Ebben az esetben sem lepi at egyik test sem a c-t. A fenysebesseg abszolut az inerciarendszerben. A problema ott lehet, hogy sokan gondolatban raulnek az egyik fenysugarra (ez mar masik vonatkoztatasi rendszer!!!), es onnan akarjak azt tapasztalni mint amit ez elobbi vonatkoztatasi rendszerben tapasztaltak, azaz hogy 600 000 km a kozottuk levo tavolsag egy masodperc alatt. A latszolagos sebesseguk 2c (a megfigyelo inerciarendszereben, azaz annyit lat, hogy egymastol 600 000 km tavolsagra jutottak, de itt is mindegyik fenysugar csak 300 000 km-t tesz meg, nem tobbet), de az egymashoz viszonyitott sebesseguk (ez jelenti azt, hogy az egyikre raulok, es onnan figyelem a masikat) nem lesz 2c.
Erdemes utananezni az egyidejuseg fogalmanak is, a cikkben az ikerparadokszon magyarazataban ternek ki ra, szerintem erdekes.