physis#63
Szerintem használható a lift-analógia, az analízis figyelmebevételével, hogy érezzük, hol egyszerűsítünk, hol ,,rövidítünk'' le valamit.
Az én szemléleti modellemben lefelé ,,gyorsul a lift'', mert a bolygófelszín a görbülete miatt folyamatosan ,,kihajlik'' a test ,,alól'':
(képforrás: Wikimedia Commons)
A Föld esetében is észrevehető a lehajlás, pár kilométertávon nézve néhány decimétert ,,hajlik le'' a földfelszín. A forgó földfelszín tehát folyamatosan ,,lehajol'', kihajlik'' alólunk.
Ha csekély Δθ szögelfordulás mellett megrajzolom a test sebességvektorának változását, lefelé mutató Δv vektorkülönbözet jön ki:
(képforrás innen). Ennek megfelelően a centripetális gyorsulás vektora is ,,lefelé'' mutat, ez megfelel a fenti ,,lefelé gyorsuló liftes'' szemléleti analógiának.
A térfogati erők (ilyen a gravitációs erő és mindenfajta virtuális erő, mármint ha nem inerciarendszerben dolgozik az ember) nem hoznak létre fájdalmas harapófogó-hatást, mert a test minden egyes atomjára hatnak (ezek tehát nem felületi erők). Ellentétesen ható térfogati erők (ellentétben a felületi erőkkel),,fájdalommentesen'' semlegesítik egymást, nincs tépő-húzó-nyomó-nyíróhatás, nincs mechanikai stressz.
