"Csak gondold végig, hogy egy egy g-vel felfelé gyorsuló szerkezettel mekkora erő hatna a pilótára. Pont kettő g. Hidd el nem súlytalannak érezné magát."
"Könnyen ellenőrizheted egy liftben. Ha elindul fölfele a lift, nagyobb súly fog nehezedni a lábadra, amíg gyorsul."
Ez igy van, de ez a gyorsulas kicsit maskeppen van, mint a centripetalis. A ketto kozott a legnagyobb kulonbseg, hogy az egyik a sebessegvektor nagysagat valtoztatja, a masik pedig "csak" az iranyat valtoztatja meg.
Ha a ket erot ezesetben osszeadnank, akkor azt kellene felteteleznunk, hogy peldaul egy auto kerekere tapadt sar annal jobban tapadna a kerekhez, minel gyorsabban forog. Nem ez tortenik. A Gravitacios terben a testre a tomegkozeppont fele mutato sugariranyu ero hat. A forgasbol szarmazo ero pedig a forgas kozeppontjabol sugariranyban kifele hat. (Ezert adott sebessegnel lerepul a sar a kocsikerekrol) Igy az eredo ero a gravitacios- a centri. Maskeppen hogy keringhetnek pl. stacionaris palyan muholdak? Ott nincs alatamasztas sehol sem.
Az alatamasztas ott jon be a kepbe, hogy a tomegpotra hato erok eredoje 0 , mert a felszinhez viszonyitva nem gyorsul. A gravitacios-forgas miatt fellepo erokulonbsegeket kell a feluletnek allnia, ez lesz a test sulya, ekkora erovel nyomja a talajt.