physis#28
A komplex, átfogó nevelési reform ötlete nekem is tetszik, egy ilyen áthatná az élet sok területét, a suli életétől egészen a szülők képzéséig, segítéséig. Nekem azok a kezdeményezések tetszenek, ahol valamilyen módon az iskola életét tudták annyira nyitottá és átláthatóvá tenni, hogy a gyerekek jobban meg mertek nyílni és beszélni a gondjaikról (nemcsak a netes zaklatásról, ennél gyakoribbak a sima ,offline'' bullying gondok és a családi gondok). Mindenesetre szerintem az a legfontosabb hogy már a gyerekek se és a felnőttek se tartsák a zaklatás semmilyen alakzatát se elfogadhatónak, és hogy mindenki szégyen nélkül merjen róla beszélni, ne legyen tabu.
Az szerintem is valószínű amit említettél hogy az esetek egy részében éppen a családon belül is lehetnek gondok. A félénk vagy áldozattípusú gyerekeknek, sőt maguknak a zaklatóknak, bully-knak a családjában is lehetnek gondok. Egyes országokban pedig (Magyarország, de állítólag ilyen az USA is) a családon belüli zaklatottság kifejezetten jelentős. Sajnos ezeknek nagy a látenciája, rejtve maradnak, sokat rombolnak, ilyen szempontból jó lehet egy átfogó képzési terv, ami a gyerekeket is és a felnőtt lakosságot is nagyobb nyitottságra nevelné.
Kicsit OFF, de ehhez is kapcsolódik: Ahol magántanítottam, egy kisebb településen, ott volt egy szegényebb rész, ahol főleg cigány családok laktak, sőt még azon belül is volt egy még szegényebb rész, ilyen kis viskókkal, udvarban ásott gödörbe pisilős vécékkel, közút mellett felhúzott tákolt bódékkal. Onnan ismertem több kisebb cigány kisgyereket, különösek voltak, nagyon beszédesek, meg főleg kíváncsiak. Többen is ki voltak maradva az iskolából, de úgy tűnik ez őbennük magukban is hiányérzetet váltott ki, mert állandóan hívtak hogy tanítsak nekik matekot. Engem kifejezetten érdekel ez a téma, ezért szívesen ki is mentem hozzájuk ingyen is. Az anyaggal tulajdonképpen igen le voltak maradva, viszont a hiányzó tudást mindig próbálták valami ötlettel vagy trükkel pótolni. Pl, nem ismerték még a tízesátlépés technikáját a kétjegyű számok összeadására, kivonására, ezért mindent az ujjaikon számoltak ki. Ha olyan példát mondtam nekik, amihez nem volt elég a kezén levő ujjak száma, akkor összehívta a szobából a testvéreit és barátait, és úgy számoltak közösen összetett ujjakkal, akár húsz fölött is. Volt bennük valami bizalmatlanság is, türelmetlenség is, és egyéb neurotikus jellegű dolgok is, meg afféle ,éhség'' is aziránt hogy minden kimaradt dolgot egyszerre pótoljanak, de egészében a cigánynegyedben megismert kisebb gyereknél elég sok nyitottságot és érdeklődést lehetett megfigyelni. Általában mindenhez volt valami ötletük, eléggé résztvevős módon lehetett foglalkozni velük. Sajnáltam is hogy nem értek annyira a témához mint szeretnék, pedig ez érdekes téma lehet, biztos hogy megfelelő keretek közt és célzott testreszabott módszerekkel sok jó dolgot lehetne csinálni ezeken a terepeken.