physis#21
Összefoglaltad azt a szeletét az ügynek, amit én az ,,enyhe sértetti közrehatás'' kategóriájába sorolnék. Igen, valóban volt egy enyhe sértetti közrehatás. Az én érzésem szerint viszont ez ennyi, és nem több. Történt egy bűncselekmény, ahol valóban megállapítható volt a sértett közrehatása, de ettől még az alapkérdés továbbra is fennáll.
A lányt nem egy természeti erő sújtotta, hanem szándékkal és döntésképességgel bíró konkrét emberek, ezért az elkövető felelősségének kérdését itt nem tudjuk megkerülni.
Megillett-e másokat olyan hatalom, hogy egy ember felett igen komoly befolyást, nevezzük nevén, hatalmat szerezzenek? (Függetlenül az esetleges sértetti ráhatástól.) Keveset tudunk, az olasz szabályozást nem ismerem, de a képet nagy valószínűséggel az adott törvények alapján illegálisan használták fel a fiúk. A kép elküldésekor meghoztak egy döntést, az országuk törvényeit módjukban állt ismerni. Tudták azt is, hogy egy kép közzététele igenis létrehoz egy tartós hatalmi mintázatot (vagyis az áldozatot kisebb-nagyobb mértékben, de függőségi helyzetbe hozza), ennek a felismeréséhez már van belátása egy 17 évesnek.
Azt előre nem lehet pontosan megmondani, hogy egy kép rosszindulatú terjesztése mekkora zaklatáshullámot fog kiváltani. Érdemes konkrét eseteket átnézni, konkrétan pl. az amerikai Amanda Todd és a korábbi Hope Witsell öngyilkosságesetekben a zaklatáshullám szélsőségesen nagyméretű, ép ésszel felfoghatatlan méretű volt. De éppen ezért, mivel előre nem lehet megsaccolni, épp ezért a rosszhiszemű feltöltőnek igenis felelőssége, hogy felmérje ezt, számoljon azzal, hogy Pandora szelencéjét nyitja ki.
A zaklatáshullám olyan, mint egyes dinamikus természeti jelenségek, nehéz előre jósolni, főleg ha ismeretlen tényezők is vannak: egyes esetekben gyorsan lecseng, más esetekben viszont tartósabb és komolyabb hatalmi-függőségi mintázat jön létre. Mivel a kamasz-öngyilkosságok létét, lefolyását, dinamikáját sok amerikai esettanulmány bizonyítja (tucatnyi jól dokumentált eset van), így én moralizálás nélkül elfogadom a létezésüket, valahogy úgy, ahogy a hidrogénfúzió vagy a maghasadás létét is elfogadom, vagy ahogy elfogadom, hogy bizonyos kémiai oldatokban is létrehozhatók dinamikus jelenségek, körkörös reakciók. Mindezek létező természeti jelenségek, amely adott körülmények között bizonyos statisztikai aránnyal létrejönnek. Ezért a kiberzaklatás résztvevőinek jogi felelősségrevonását figyelemre méltó megközelítésnek tartom, az erről folytatott szakmai vitát pedig fontosnak és értékesnek.
Ha valaki erőszakkal betör egy reaktor vezérlőtermébe és ott elkezd a vezérléssel szórakozni, és balesetet okoz, annak igenis szerintem objektív felelőssége van. Még akkor is, ha a baleset csak bizonyos eséllyel jön létre, és kedvező esetben nem történt volna baleset. És még akkor is, ha végül kiderül, hogy a balesetben más embereknek (vagy akár maguknak az áldozatoknak) is volt felelőssége. Még ezekben az esetekben sem kerülhető meg a rosszhiszemű szereplő felelőssége etikailag.