• HisF8
    #51
    Ez három külön probléma. Az egyik a dns kivonásának a problémája, ami már megoldott; nagy hatásfokkal lehet bármilyen sejtből kivonni, sőt a pcr miatt ki sem kell feltétlenül vonni, lehet szennyezett is a minta mindenféle fehérjékkel, membrántörmelékkel, stb. ráér kivonni a felsokszorozás után.

    A másik a kevert dns (mondjuk 3 különböző emberé), ehhez informatikai háttér kell, plusz az emberi dns ismerete, hogy tudjuk hol, minek kell lennie, ismerni kell hol vannak a hipervariábilis régiók, és csak azt kierősíteni, ebből megtudható hány ember mintája keveredett, meghatározhatóak a nemek, akár nagyrasszok is, de pl. olyanok is, mint szemszín, stb. Nemsokára egy dns minta nem csak arra lesz jó, hogy ha elkapták az elkövetőt, rá lehessen bizonyítani a jelenlétet, hanem pusztán a mintából profilt is fel lehet majd állítani (nő/férfi, szemszín, stb. - ezek mehetnének már ma is - aztán egyre komplexebb tulajdonságok idővel)

    A harmadik pedig az, hogy tényleg elég egyetlen kópiában meglévő molekula is, mert azt pcr-rel fel lehet sokszorozni.

    Amúgy ennél a fajta adattárolásnál azt sem szabad elfelejteni, hogy milyen hasznos alapkutatásokat támogathat (vagy másként fogalmazva milyen alapkutatásoknak ad gyors gyakorlati hasznot, ezáltal biztosítva a finanszírozást). A dns-t nem úgy kell elképzelni, mint ami ül magában a sejtmagban, és jól elvan, mint a befőtt, hanem egy dinamikusan változó rengeteg fehérjét és rns-t a saját működésére felhasználó komplexet - például a hisztonok (amire fel van tekeredve) az egyik legnagyobb mennyiségben termelt fehérjék, ha jól tudom csak a kollagénekből termelődik több. Tehát ezt a működést úgy megérteni, hogy abba bele is lehessen avatkozni egy borzasztóan fontos dolog sok szempontból is, és most végre lesz egy olyan szempont, ami közvetlenül $-ra váltható (de ennél - információtárolás - messze fontosabb ma még nem kihasználható következményei is lennének). Arról nem is beszélve, hogy ha mi valóban úgy tudnánk kezelni a dns-t, mint ahogy az a sejtjeinkben kezelődik, akkor az infokinyerés/beírás... gyors is lenne.

    Ma csak "trükkel" lehet irányítottan szerkeszteni egy dns molekulát, nem úgy szerkesztenek dns-t, mint ahogy azt a sejtek teszik. Ha tudnánk "természetes módon" dns-t szerkeszteni (azokkal - vagy azokhoz hasonló, de mesterséges - fehérjékkel, rns-ekkel, amikkel ténylegesen szerkesztődik a dns), akkor elképesztő távlatok nyílnának meg előttünk, aminek a haszna beláthatatlan lenne - túl a triviális gyógyászati... dolgokon. Tehát minden erre irányuló alapkutatás üdvözlendő, és külön jó hír, hogy most lett egy felhasználás, ami az ilyen jellegű kutatásokat közvetlenül megtérülővé teheti. Mert itt már egy pici előrelépés is használható valamire, ami mondjuk egy gyógyászati felhasználásban magában nem lenne használható. Tehát egy csomó olyan dolog, ami nem ilyen felhasználást nézve alapkutatás, most közvetlen, gyakorlati hasznot termelő informatikai eszköz kifejlesztésévé válna.

    Igazából - és ezt most nem az ilyen kutatások ellen mondom, hanem csak úgy - nagy az elvárás a nanorobotokkal szemben, miközben csak azt kéne átlátni, hogy az élőlények mind nanorobotok, csak rendkívül kifinomultak és bonyolultak. Azok a nanorobotok, amiket ilyen saját kútfőből fogunk létrehozni borzasztóan suták lesznek mondjuk egy fehérjéhez képest. Ha pedig igazán komoly nanorobotokat fogunk létrehozni, azok gyakorlatilag ugyanolyanok lesznek, mint az élőlények. Persze nyilván nem könnyű megismerni, és technológiailag uralni egy ennyire bonyolult rendszert, de azt naivitás elvárni, hogy egy sokkal durvább nanorobot-rendszer majd csodákat fog művelni - pl. nanorobotokkal "feltuningolt" immunrendszer, meg hasonlók. Jól hangzik, csak nincs semmi értelme, mert mire mi saját kútfőből olyan nanorobotokat fogunk tudni gyártani, ami képes összehangoltan működni egy olyan bonyolult rendszerrel, mint az immunrendszer, addigra annak sem lenne semmi akadálya, hogy magába az immunrendszerbe szerkesszünk bele dolgokat. Vagy nemrég láttam ilyet NG/Discovery-n, hogy majd nanorobotok állítják helyre a halottak sejtmembránjait... ez is egy hülye szemlélet, mert megvan arra a megfelelő eszközpark az élőlényekben, azt kéne megtanulni "uralni", ez sokkal könnyebb is, mint kiálmodni egy hasonló rendszert.