Fbn Lx#28
engem ez lenyűgözött, rákattantam
már a 2. rész mindhárom felvonása is zseniális volt, de... hihetetlenül sok kreativitást találok benne, rendszeresen rácsodálkozok apró részleteire, a történetvezetés fasza, a karakterek egyszerűen rohadtul hitelesek és "emberiek", gesztusaikban, mozdulataikban.
igen, ami a dolog látványrészéhez sokat hozzátesz, az a mozdulatok dinamizmusa. nem csak a harc terén, de az apró gesztusokban is. Bár buta ellenfelekkel van dolgunk, a technikák kidolgozottak és hitelesek, nem elnagyolt erőscsapás-gyengecsapás kombózása kaszabolás jellegű, hanem hiteles, adott fegyverekkel ténylegesen használható technikák. bár ez már az előző részben is bejött, tudták finomítani. Különösen tetszett a kardvívás eleganciája és emiatt is, többek között, sajnálom, hogy ilyen rövid volt a bevezető rész, én Haythammel tolnám még sokat szívesen, atomjó karaktere van. Connorral viszont nem tudok annyira azonosulni, kicst amolyan tucatjófiú-jellem, semmi izgalmasat nem látok a karakterében, Ezióhoz képest egy kiforratlan személyiség.
Szóval én szívesen vettem volna valami olyasmi megoldást, hogy haytham és connor között aktívan váltogatunk, és mindkét szemszögből átéljük az eseményeket. Egyszerűen jobban bejött haytham 18. századi szigorú nemesi eleganciája.