Mindenesetre objektum orientaltabb mint a c++. Egyebkent ilyen alapon a java sem az, mivel kezeli a c-bol atvett proceduralis megkozelitest es vannak benne nativ tipusok is, amik nem objektumok. (pl. az int nem objektum, az Integer igen, mindketto megtalalhato a java-ban)
Egyebkent nem kell objektumorientaltnak lennie egy nyelvnek ahhoz, hogy mukodjon. Tipikus pelda a c++-os template-ek esete, amik sok mindenek, de nem objektumok es kifejezetten megtorik az objektumorientaltsagot. (pl. template container-ekbol nem lehet szarmaztatni, raadasul szandekosan lettek ilyenek)
A javascript egyebkent nem olyan rossz nyelv. A html-bol szarmazo objektum faval pedig egesz jol hasznalhato egyszerubb feladatokra. Persze van jobb, pl. a nativ java, ami a legtobb uzleti rendszert es az osszes android-os keszuleket hajtja. Ott is megtalalhato az objektumfa, csak html helyett xml alapu, viszont ugyanugy egy bongeszo motor rendereli. (az android osszes gui-ja gyakorlatilag egy-egy bongeszo ablakban fut) Mellekhataskent felbontasfuggetlenek az alkalmazasok. Tehat azt amit az iphone eseten 3 kepernyomerettel nem tudnak rendesen kezelni, azt az android x+sok kepernyofelbontassal is jol kezeli, alapbol. (by design)
Az oop-vel kapcsolatban egy megjegyzes: Szerintem a smalltalk a legtisztabb oop nyelv, ott minden objektum peldany egyben sajat maga prototipusa is. Tehat egy objektum kepes magabol csinalni egy uj peldanyt, amit utanna szabadon fejleszthetunk. Ettol meg a szulo objektum marad es mellette egy leszarmaztatott objektumma valik. Tehat egy peldanyra ragaszthatunk egy uj valtozot vagy metodust es ezzel mar le is szarmaztattuk es hasznalhatjuk uj peldany letrehozasara. Sokkal egyszerubb es dinamikusabb mint a legtobb csak statikus tipusokat kezelo nyelv (pl. c++). A java ilyen szempontbol a ketto kozott van, mert van statikus tipus kezeles de lehet dinamikusan is kezelni (csak az bonyolult). Az android pl. mindkettot hasznalja meg a gui-ban is. (klasszikus eset: haromfelekeppen lehet egy gombra esemenykezelot rakni, egy statikus, egy dinamikus es egy runtime reflexiv modon, a harmadikat a legegyszerubb hasznalni es a legbonyolultabb volt a rendszer iroinak mogerakni a support kodot)
"JAVA szerver oldalra való, ott jól is érzi magát. Esetleg desktop kliensnek is alkalmas, ha nem zavar senkit a 3x memória fogyasztás, és 10x sebesség deficit ami mondjuk egy natívhoz képest szokott lenni."
Ezert is jo a jit-es forditott java. Az oracle fele verzio jit-elve csak 2x lassabb, mig a google fele verzio mar egyaltalan nem lassabb, mivel eleve nativ gepikodra forditanak. (arm vagy x86-os utasitasokra) A vicces az, hogy a ket rendszer atjarhato, de az oracle jogi okok miatt nem engedi.
Egyebkent bongeszobe szerintem a legjobb az android support lenne. Tehat ha az android-os alkalmazasok kepesek lennenek bongeszoben futni (akar html oldalba agyazva is), akkor nagyjabol hasznalhato lenne a technologia. Az android fele java api sokkal konnyebben hasznalhato es fejlettebb mint az oracle fele desktop java, raadasul hordozhato is. Mint ahogy android alatt egy java-s kod eleri a html oldalak objektum modelljet, ugy egy bongeszoben is a html oldalak alatt lehetne javascript helyett java. Tehat java programnyelv, de html-es gui-val. Android alatt meg a hozzaferesi jogok kezeleset is megoldottak, tehat egy adott alkalmazas (vagy oldal) kerhet es kaphat egyedi jogokat, viszont a felhasznalok dontik el, hogy mit engednek es mit nem. (pl. egy jatek tolem nem fog cimlista hozzaferest vagy hivas inditasi jogot kapni, de webkamera es audio felvetel jogot sem)