#5
Bár itt fő szempontként a titkosítás van megjelölve, mint biztonsági központ, messze nem ez okoz valós biztonságtechnikai kockázatot. Az sokkal inkább, hogy nem lehet ellenőrizni igazából, hogy a felhasználó milyen védelemmel látja el a gépét és a munkahelyén kívül mit is csinál azon a gépen. Simán megeshet, hogy összeszed a gépére valami nemkívánatos dolgot, amit aztán egyszerűen bevihet aa céghez, ahol is simán tovább adhatja azon kollégáknak, akiknél szintén nem megfelelő a használt gépen a védelem. Így simán lehet adatokat veszítenie egy cégnek, ami elég komoly anyagi veszteségekhez is vezethet.
A másik probléma a mai licencelési politikákban keresendő. A cégek megveszik x gépre a licencet (ezeknek a gépeknek mind a cég tulajdonában kell lenniük!), és kész, minden jogtiszta. Ezzel szemben a dolgozók saját gépén semmi nem biztosítja, hogy jogtiszta szoftver fut. Ha kap a cég egy ellenőrzést, igen komoly bírságokba futhat, ha a hálózatán lévő gépek közül valamelyiken illegális szoftvert találnak ilyenkor és hiába mondják, hogy nem céges gép, mivel az ő hálózatukon van, az ő felelősségük. De tovább megyek, még csak illegálisnak se kell a szoftvernek lennie, vannak olyan szoftverek, amiknél a céges verzió fizetős, az otthoni meg ingyenes. Ha a felhasználó felteszi a gépére az otthoni verziót, majd bent a cégnél dolgozik a géppel, az máris sérti a licencelést.
És legvégül valóban, komoly probléma a kompatibilitás. Egyszerűen nem készültek fel arra, hogy a céges hálózatokon Android-os telefonok és táblák működjenek. Ennek megfelelően nincsenek megfelelő tervek a biztonsági kérdésekre sem (hogy csak egy ilyet mondjak, ez érdekes jogosultsági problémákat vet fel).
#5