Bannedusermail#240
Akkor a valószínűségről, amit nem értesz semennyire sem.
Képzeld el a következő szituációt!
Egy gengszter oroszruletre kényszerít.
Két forgótáras pisztoly közül választhatsz. Az egyikben csak egy golyó, a másikban öt van a hatból. Te melyiket választanád? Mondogatnád magadnak, hogy 50-50% az esély, hogy kiloccsan az agyvelőd, vagy úgy kalkulálnál, hogy az egyiknél 5/6-d az esélyed az életben maradásra, míg a másikban csak 1/6-d. Van egy tippem, hogy magad is az egy golyósat választanád, nem az öt golyósat.
Egyébként ha fogsz egy dobókockát, és dobsz vele nagyon sokszor, és jegyzed egy táblázatba az eredményeket, azt kapod, hogy mindegyik kimenetel közel azonos esetben fog szerepelni a kísérletedben. Minél többet dobsz, annál jobban közelíted az egyenletes elosztást.
Magyarán az még előfordulhat, hogy háromszpr is dobsz egymás után hatost, de tízezerszer nem fog sikerülni. Mert 6 a tíuezrediken, az már lehet, hogy több, mint ahány atom van az univerzumban, vagy több másodperc, mint ami eltelt az ősrobbanás óta. Márpedig, hogy tízezerszer egymás után hatost dobj, annak egy a hat a tízezredikenhez az esélye.
AZért mondják, hogy noncs két egyforma hópehely, mert a kristályosodásnál, hogy hány atomnyi egy "ág", és onnan hogyan ágazik tovább a kristály, az alapján többféle hópejely lehet, mint ahány elemi részescke van az egész univerzumban, tehát sokkal többféle hópehely lehet, mint ahány atom van, amiból felépülhetnének.