HisF8#236
Van a rendszertannak egy olyan irányzata (kis túlzással ma már ezen kívül nincs is más, vagy ennek módosulatai vannak), ami szigorúan monofiletikus (monofilum: egyetlen törzsfajból kiágazó összes csoport, és azon kívül semmi; tehát a monofilumon belül mindenki közelebbi rokonságban áll egymással, mint azon kívüli csoportokkal), ennek pedig az a biztosítéka, hogy csak az újonnan megjelenő bélyegeket (a kiválasztott törzsfajhoz képest új természetesen) veszik figyelembe az osztályozás során. Hiszen, ha már meglévő bélyegek (a törzsfajban is megvolt, és azon kívül, annak rokonságában is megvolt a bélyeg) szerint csoportosítunk, akkor könnyen rokonságot állapíthatunk meg olyan csoportok között, melyek nagyon régen elváltak egymástól, viszont, ha csak az újonnan megjelenő bélyegeket vesszük figyelembe, akkor ez kizárt (itt is vannak persze hibalehetőségek: pl. egy ilyen újonnan megjelent bélyeg egyik vonalon kiesik, ezért nem kerül be az adott taxon a monofiletikus csoportba, így végső soron olyan csoportot alkotunk meg, ami egyetlen őstől ered, de nem tartalmazza az összes leszármazottat, ezt hívják parafiletikus csoportnak; a másik angy hibaforrás, hogy az adott bélyeg konvergens evolúcióval megjelenik egy olyan csoportban is, ami nem leszármazottja a vizsgált törzsfajnak, így tehát beveszünk a csoportba egy, nem a törzsfajból kifejlődött csoportot, ekkor kapunk ún. polifiletikus csoportot - ez a veszélyesebb hiba.) Mindkettő kiszűrésére kézenfekvő módszer több újonnan megjelenő (apomorf) bélyeg vizsgálata, illetve érdemes olyan tulajdonságokat vizsgálni, melyek genetikai háttere "összetett" (ezzel nagyon jól szűrhető a konvergens evolúció - hiába azonos a megjelenő tulajdonság, annak a nagy rendszertani távolság miatt más lesz a genetikai háttere, magyarul a finomszerkezet el fog térni). Persze gyakran a tulajdonság nem más, mint egy genetikai marker, vagy markerek, ezekkel lehet a legpontosabban dolgozni.
Ami miatt rossz volt az érv az alien elmélet ellen, az az, hogy az semmit nem bizonyít, hogy az emberi genom tele van olyan régóta meglévő bélyegekkel, markerekkel, ami sok más élőlényben is megvan (ezek a szünpleziomorfiák), hiszen az alienek egy eleve a bolygón élő fajt változtattak meg a bizarr elmélet szerint. Viszont, ha azokat a markereket, bélyegeket vizsgáljuk, melyek újonnan jelentek meg az emberben, azaz, amik mentén levált a többi "majomtól", akkor ezek megjelenési sorrendje már sok információt elárul. Tudjuk, hogy ezek a bélyegek évmilliók során fokozatosan jelentek meg, ami már önmagában is cáfolja az elméletet, hiszen, ha idegen (génsebészeti) beavatkozásról lenne szó, akkor hirtelen változást találnánk. Szinten cáfoló erejű a rokonfajok megléte, melyekben ugyanezek, vagy rokon gének megjelenése figyelhető meg. Adott lókuszra léteznek különböző allélvariánsok. Ha ezeket mind egybetesszük, teljesen világos, hogy az ember evolúciója ugyanolyan mintázattal zajlott, mint akármilyen más élőlényé (persze sokféle ilyen mintázat van, vannak lassan változó időszakok, és gyors felfutások, ami nincs, az a pillanatnyi idő alatt bekövetkező nagyon gyors, és nagyon komplex módon, nagyon komoly eltérést eredményező változás - azaz van ilyen, az ember génsebészeti beavatkozásainak a nyomai, de azok ordítanak is egy vizsgálat során, ha az ufók ezt tették volna, az is ugyanilyen módon ordítana; de fontos látni, hogy ez a régi bélyegeket érintetlenül hagyja).