#26
Műholdas kommunikációról annyit, hogy már a szovjetek is megvalósították az u.n. "műholdgyilkos" rakétát...
A zavarás baromi egyszerű dolog, szintén még a hidegháború időszakában kifejlesztett mindkét fél olyan rendszert, ami hatalmas területeket fedhet le. Lényegében az egész egy repülőgépre épül és a rendszer hasonlóan néz ki, mint a légi radarok. Valóban, a saját kommunikációjukat is zavarják ezzel, ezt nem is tagadom. Ugyanakkor a támadónak elég tudnia, mikortól van "rádiócsönd" és ennek megfelelően megterveznie a végrehajtandó hadműveleteket. Valóban, a zavaró eszköz elég sérülékeny tud lenni, lévén egy marhanagy gépről van szó (emlékeim szerint az USA erre a célra is 707-eseket alakított át, a ruszkiknál már nem emlékszem, milyen gépet használtak). Itt jegyezném meg, hogy elméletben a zavarás a hagyományos radargépekről is megvalósítható, hiszen teljesítményük megvan hozzá, készülékeik pedig alkalmasak a feladatra.
De tovább megyek: anno volt tervezet arra is, hogy a földközeli rádióforgalmat műholdról zavarják. Ehhez mondjuk elég durva teljesítményű adó szükséges a műholdra, így nem tudom ,hogy végül tovább jutott-e a tervezési fázison, de nem lepne meg, ha valamelyik félnél igen.
A törésről annyit, hogy nem úgy kell a dolgot elképzelni, hogy minden üzenetet Brute Force-szal kell megtörni. Minél több a megfejetett üzenet, annál több a kulcs visszakereséséhez használható infó is. Kb. 1-2 nap alatt egy hírszerző ügynökség vissza tudja fejteni a kulcsot megfelelő erőforrásokkal. Ez pedig elvileg csak úgy kerülhető el, hogy ha naponta váltják a kódolás kulcsát.
Az információ mennyiség megszűrése nem bonyolult feladat: a lehallgatott adás irányát belövik, berepüléssel vagy műholddal megnézik, milyen egység van arrafelé és máris megvan, fontos-e az adott infó vagy csak mazsola. 1-1 berepülés vagy műholdas megfigyelés adatai 4-8 órán át frissnek számítanak, tehát ennyi ideig lehet tudni, hogy az adott adás milyen prioritású.
#26