#892
Igaz, "DNS védő mechanizmusokon" a molekuláris hibajavító mechanizmusokat értem... értelemszerűen.
Akkor menjünk szépen sorban... kivéve az elsőt... azt a végére hagytam.
- A molekuláris szintű hibajavító mechanizmusok tehát védik az olvashatatlanságtól.
- Az ivaros szaporodás újrarendezi a DNS-szálakat (meiotikus rekombináció), tehát megváltoztatja a tartalmukat, az apai és anyai DNS egyes szakaszai kicserélődnek egymással. Elősegíti az evolúciót (858-as komment). Pont nem védi a DNS-t. A DNS-t vagyis annak génkombinációit változtatja. Ezért jó az ivaros szaporodás.
Másrészt pedig az ivaros szaporodás esetén a meiózis (ivarsejtképzés) a két (apai és anyai) duplaszálú DNS egyes szálait elválasztja egymástól külön ivarsejtekbe, ezzel is a véletlenre bízva (melyik hímivarsejt jut be melyik petesejtbe) az utód genomját (független hasadás).
- A vírusok, baktériumok, gombák pedig a KÖRNYEZETHEZ tartoznak minden más élőlénnyel és az élettelen környezeti tényezőkkel együtt. Miért. pl egy ragadozó nem tudja kinyírni az adott egyedet, csak vírus, baktérium, gomba? :D Azt hívjuk meghibásodásnak, ha nem tud létrejönni a DNS-ből élőlény.
Hogy a pontmutációval/kromoszómamutációval, meotikus rekombinációval, egyéb mechanizmus révén megváltozott DNS előnyt vagy hátrányt biztosít-e vagy esetleg semleges-e, azt a környezet "dönti el", mint azt már mondtam. A környezet nem véd, hanem "osztályozza" a mutációkat.
A párválasztással nem tudom, mit akarsz mondani, ezt kifejthetnéd. A párválasztási mechanizmusok azt akadályozzák meg, hogy két különböző faj párosodjon egymással. Nyilván, ha a párválasztás a két fajban egyforma lenne, akkor nem hívnánk őket két különböző fajnak (vagy de, ez inkább genetika manapság).
A "DNS tripla kódolás"-on nem tudom, mit értesz. Ha azt, hogy egy aminosavat 3 bázis kódol, akkor nem, az nem véd semmitől, csak bonyolítja a helyzetet - viszont két bázis nem elég 20 aminosav kódolásához + stop kodonokhoz.*
Az védi a génterméket valamelyest, hogy a 20 aminosavat 61 triplet kódolja, ezért a kódszótár redundáns vagy más szóval degenerált. Ezért vannak olyan mutációk is, amikor a tripletben megváltozik egy bázis, és mégis ugyanazt az aminosavat kódolja (881-es komment).
-----
*mivel 4 bázis alkotja a DNS-t/RNS-eket, név szerint: A, T/U, G, C, ezért ha 2 bázis kódolná az aminosavakat, akkor azzal max 16 fehérjét lehetne kódolni a 20 aminosav és 3 stop kodon helyett (4^2). Viszont 3 kódolja (4^3), és ezzel 64-féle aminosavat lehet kódolni. Viszont csak 20 van - és a 3 stop kodon (a metionin kódja a start kodon is egyben).
-> Ebből következik, hogy nem azért triplet kódolja a fehérjéket, hogy jobban védje, sőt éppen ellenkezőleg, statisztikailag nagyobb az esélye, hogy 3 bázisból 1 mutálódik, mint 2-ből.
Viszont ez a rendundancia lehetővé teszi, hogy bizonyos, legtöbbször a 3. bázisban bekövetkező hiba, mutáció ne változtasson a triplet által kódolt aminosavon. És mivel sokszor az első 2 bázis kódolja a fehérjét, bizonyos esetekben fele annyiféle tRNS is elegendő...
#892