kvp#23
Mar nagyon regota vannak ilyen rendszerek. Pl. a magyar fejlesztesek kozott emlitheto Roska Tamas es az amerikai Leon Chua altal kifejlesztett cnna chip. Ez egy analog cellularis neuralis halozat, ami egyetlen chip-re lett integralva, egy cmos szenzorral a tetejen. Raadasul programozhato modon, es az ugyancsak programozhato A/D atalakitoknak koszonhetoen alkalmas digitalis feldolgozasra is. Kb. 10 eve en is irtam ra programokat (diplomamunkakent). A chip idealis felhasznalasa az emberi latas elvere epulo kepfeldolgozo rendszerekben volt, mivel egyreszt errol tudtuk a legtobbet, masreszt az emberi terlatas, alakfelismeres viszonylag egyszeru algoritmusokkal megvalosithato. A rendszer egyetlen elonye a digitalis rendszerekkel szemben a parhuzamos feldolgozas volt, tehat az, hogy minden pixel kapott egy nagyon buta, de gyors sajat analog cpu-t. Ugyanezt lehet ma elerni a sokmagos videokartya chip-ekkel, raadasul analog helyett digitalis minosegben, tehat mig az analog rendszer kb. 5-6 bites pontossagot tudott elerni, addig ugyanez digitalisan akar 32 bit vagy meg tobb is lehet, hasonlo sebesseg adatok mellett. (persze joval nagyobb meretben es energiafogyasztassal)
A cikkben emlitett megoldas barmikor kivalthato egy valamivel nagyobb es tobbet fogyaszto, de ugyanakkor pontosabb digitalis megoldassal. A vicces az, hogy az analog es a digitalis rendszer is egyforman Neumann modell szerint dolgozik, raadasul mindketto parhuzamosan, tehat algoritmuselmeleti szempontbol semmilyen elteres nincs a ket megoldas kozott, hiszen mindketto a nagy szamu parhuzamos adatfeldolgozo egysegek elvere epul.
Az egyetlen ujdonsag, hogy a legtobb fejleszto meg mindig az 1 magos, linearis feldolgozasban gondolkodik, ami analog neuralis rendszerek eseten nem hasznalhato. Viszont azok akik mar irtak kodot tobbszaz vagy tobbezer magu digitalis kornyezetekre (pl. videokartya chip-ek, vektorszamitogepek) minden gond nelkul tudnak ilyen analog rendszerekre is kodot irni. Ezek az analog programok egyebkent meg egyelore kb. ugy neznek ki mint a regi gepi kodok, tehat szamhalmazok (adat es kapcsolasi matrixok) tomkelegei. Tovabba a felteteles elagazas helyett a legtobb esetben felteteles vegrehajtast kell alkalmazni, ami a beagyazott mikrovezerlos kornyezetekben amugy is jellemzo. Tehat a cikkben emlitett analog szamitogepet barki tudja programozni, aki egyarant ismeri a szuperszamitogepek, a videokartyak es a beagyazott rendszerek programozasat es kepes a diszkret ertekek (szummak) helyett differencialegyenlet rendszerekben gondolkozni. Azert akad par ilyen ember...
Az alkalmazott algoritmusokrol pegig csak annyit, hogy ha kello mennyisegu hagyomanyos szamitasi kapacitast szanunk ra, akkor egy sima 1 magos szamitogep is kepes emulalni az analog neuralis rendszereket, csak eppen annyival lassabban amennyivel kevesebb magja van. Tehat egy 65536 magos cnna chipet egy hasonlo orajelen jaro egymagos digitalis gep 65536-szor lassabban kepes emulalni, mig egy 65536 magos sima pc (vagy cluster) az analog rendszerrel kozel azonos teljesitmenyre kepes, sot sok esetben meg is haladja azt, persze valamivel magasabb aron es energiafelhasznalassal. Mivel a sokszaz vagy ezer magos videokartyak ma mar barkinek elerhetoek, ezert ez a teljesitmeny ma mar egy atlag otthoni pc-bol is kihozhato. Nem veletlen, hogy amig tiz evvel ezelott meg csak cnna chipeken lehetett valos idoben sztereokepbol melysegi terkepet eloallitani, par evvel kesobb mar egy sima par x86-os szerveres auto (Stanely) is kepes volt ra, mig manapsag a legtobb okosabb telefon megbirkozik a feladattal. Mindharom rendszeren tobbnyire ugyanaz a neuralis halo modell fut, csak mas-mas implementacioban. Ezek kivetel nelkul mint a cikkben emlitett 'szuper turing' rendszerek, csak eppen a legtobb hagyomanyos tobbmagos Neumann architekturakra van megvalositva. Csak a tudosok egy resze errol a forradalmi valtozasrol lemaradt...
ps: A kerdeses neuralis algoritmusok elerhetoek a google ingyenes kodbazisaban...