nett#238
http://www.c3.hu/~klio/klio992/klio076.html
Ez inkább vicc, mint forrás.
Amennyire tudom igenis volt védője a vádlottnak. Az inkvizíció embere.
A tanúknak csak a korszak elején kellett szavahihetőnek vagy egyáltalan büntetlen előéletűnek lenni, később a fizetett spiclik is megfeleltek.
A vádlottnak az inkvizítorok kiskátéja szerint nem volt szabad megmondani mivel vádolják, tehát kínzás nélkül nem is ismerhetett be semmit. Amúgy volt, hogy a tanúkat is megkínozták.
Pont a római „puha” inkvizícióban kötelezővé tették az eretnekek feljelentését, a tanító papok pedig megfigyelték a gyerekeket és puhatoplóztak a rokonokkal kapcsolatban. Az eretnekség beismerésének ütő érve, hogy a családot is perlik hetedíziglen, ha nem vall.
"A boszorkányperekben a római inkvizíció különösen nagy körültekintéssel járt el, és bírókat is elítélt, mert túl könnyen hoztak ítéletet boszorkánysággal vádolt nők ügyében. "
Felmentőt, olvastam.
Eretnek, aki nem fogadja el, hogy vannak akik hisznek a boszorkányságban. (ugye a boszorkányokban nem lehetett hinni, ezt már Könyves Kálmán is megmondta, de abban hinni kell, hogy vannak akik hisznek benne brrrr)
"Nagy valószínűséggel az eretnekeknek csak mintegy 0,5–1,8 százaléka végezte máglyán."
Ehhez tudjuk, hogy az őrület éveiben mikor a településre megérkezett az inkvizíció embere, az összlakosság egy az egyben ismert be valami könnyebb eretnekséget, mert akkor valszeg csak penintencia volt, de ha ellenlábas mószerolta be őket, akkor biztos volt az életfogyt vagy a máglya és a vagyonelkobzás, ami miatt a család is éhenhalt. Ez így már elég nagy számnak az alacsony százaléka.
Könyörületességből némelyik "eretnek" papot előbb felakasztották, csak utána égették szénné. Még azzal is szórakoztak, hogy volt akinek lassabban égő fából építették a máglyát, de a szerencsések már egy óra alatt meghaltak.
Visszaeső? Na az tényleg ritka volt.
Én szeretem azt a végső egyházi védekezést is, hogy azért volt sokkal kisebb az inkvizíció jelentősége, mert a szabadkőművesek nagyítják.