Munkas#61
Az igazság meg a kettő között van valahol. Minden civilizációt a társadalom berendezkedése és az emberek képességi határoznak meg.
A társadalom gazdaság rendszere az első, mert az emberek személyes érdekei mozgatják a világot. Ahol ennek teret engednek ott jó élet lesz (kapitalizmus, demokrácia), ahol nem ott szegénység (diktatúra, kommunizmus). Persze tág a spektrum, ezek inkább a végletek manapság.
Maguk a társadalmat alkotó emberek is lényegesek. A bőséges körülmények között fejlődött rasszok (melegebb éghajlat, gazdagabb természet stb.), nem tudnak olyan keményen dolgozni, mint a nem ideális, esetleg zordabb körülmények között hosszú évezredeket élők.
Persze az adott pillanatban etikailag is megállnak a lentebb olvasható anarchista szövegek, csak ha nincs motiváció, nincs fejlődés. Ha nem lehetünk megbecsültebbek, gazdagabbak, mint a mások minek dolgozzunk. Afrikában senki nem fog kapát fogni, ha a nélkül is kap enni, de nálunk is gyorsan visszaesne a munkamorál, ha államosítanák a bankszámlákat és szétosztanák egyenlő arányban (bár elsőre biztos igen népszerű politikai húzásnak tűnne).
Elsőre hangzatosak tűnik, hogy milyen rossz nekünk, mert a karvalytőke áldozati vagyunk. Bezzeg ugyanez a nép „milyen gazdag” volt a szocializmusban, ahol minden az övé volt. Az azt megelőző időszakban a monarchia átmenet jelentett, és állítólag jólétben is a kettő között volt.
Jobb az, ha keményen dolgozunk. Mert nekünk is több lesz, és a rajtunk meggazdagodó cégek, vagy az állam, vagy egyes emberek tudnak olyan nagy tudományos projekteket finanszírozni, ami előre viszi az emberiséget.