vumbi#13
az allami megrendelesek sosem a profitra mennek, hanem valamilyen szolgaltatast nyujtanak. kozlekedes, egeszsegugy, oktatas,vagy jelen esetben a tudomany, ezek egy kaptafara mennek. a lenyeguk hogy olyan nagyon koltseges, de mindenki szamara szukseges tevekenyseget vegeznek hatalmas apparatussal, amit vagy csak mamutcegek, vagy kis cegek szazai lenneek kepesek elvegezni, raadasul - mivel az utobbiak csak a profit eseten mozdulnak ra a temara - a fogyaszto erdeke serulne ha privatizalnak a teruletet, egyeszeruen mert nem profitabilisak.
A magan cegek akkor jelennek meg amikor egy szuk teruletre nagy a fogyasztoi igeny, es kifizetodove valik a tevekenyseg. lehet ezert kovet dobalni rajuk, hogy onzok, meg mittomen, de szerintem teljesen esszeruez igy.
Es jelen esetben is tortenik, hogy az NASA es mas allami inetzmeneyek, feltortek az ugart es ha minden jol megy megjelenik a privatszfera, amit a piac tart el. Ha ez osszejon, akkor szerintem nagyon sok ember alma az ur meghoditasarol egy nagyot ugrik elore. mert csak a piac szolgalja ki a fogyasztot, szemlyre szabottan. Az allam, nagy projektekben gondolkodik, hatalmas penzekrol dont, nem erzekeny a kis reszletekre.
En ugy latom ezt mint valami dualis rendszert, ahol mas mas dolga van az allami kutatasnak, es mas a magan cegeknek.
Amit a Boeing-es peldaddal felhoztal, az jo kerdes. Elso kerdes hogy a boeing akar a szemelyre szabott szolgaltatasban utazni, vagy csak az igazan nagy cupakokra tart igenyt...