#7
Igen, adott egy sztori, ami gyak 2. osztályú anyag (tudod a címe is ezért Ponyvaregény) és ebből jó színészekkel csinálnak olyan valamit, ami kifejezetten művészi.
Nemtom, hogy hallottál Andy Warholról, nos kb ő alkotta meg a popart irányzatot, leghíresebb munkája (a Marilyn Monroe kép mellett) talán amikor egy Campbell's leveses dobozból csinált mozaik képet.
Az amit Tartantino, meg Rodriguez csinálnak az kb ugyan ez filmekben.
Tudom nem sok embernek jön át a film magasművészet jellege, de akkor is ez van.
Ha figyeltél volna Tarantino minden egyes filmjében, valamelyik szereplő szájába ad egy elég komoly művészeti elemzést. Tudom ez az átlagembernek annyi, hogy a béna gengszterek már megint valami hülyeségről beszélnek. Rodriguez nem ennyire kifinomult, azonban nagyon is jól ismeri a trash filmek eszköztárát és nagyon kevésszer esik abba a hibába, hogy úgy mond túl komolyan veszi magát, és olyan mondanivalót rak a filmjeibe, amit ez az eszköztár már nem bír el.
Tarantinonál ez gyakrabban előfordul a Jackie Brown, meg a Halálbiztos kb ebbe a kategóriába estek, nem is lett sikeres egyik sem. Rodrigueznél mexikóiak alárendelt szerepből történő kitörése, mint téma merül fel újra és újra. Amikor ezt túl komolyan veszi a filmjei összeomlanak pl a Desperado2. A Machete szerintem még éppen elbírta a a mexikói szabadságharc eszméjét, de nagyon határon mozgott, sokaknak nem is jött be.
A Ponyvaregény és a Terrorbolygó azért hasonló, mert szerintem a rendezőknek a legjobb alkotásairól van szó. És az is közös bennük, hogy a nagy fixa ideájukat félretették, de ezáltal lettek a művek kiválóak.
Ridley Scott fixa ideája pl. az átlagember és az emberfeletti ember/emberfeletti lény találkozása. Ezt soxor olyan finoman rejti el, hogy nem szembetűnő, hajlandó elfogadni a műfaji korlátokat. De ha megnézzük a "normál" filmjeiben a főhősök közül valamelyik olyan idegen szerű. Nem mint földönkívüli, hanem mint valami felfoghatatlan módon, szinte érzéketlenül, flegmán magasabbrendű. Ez sokszor a karakter kidolgozatlanságának tűnik, de szerintem észrevehető a szándékosság nála. Scott persze ezt a mondanivalóját sci-fi, vagy fantasy filmekben tudja legdirektebb módon közölni. Remélem a jó pár évtizedes keresgélés után végül visszatér az ő igazi műfajához.
#7
