halgatyó#33
Ha a Föld történetét végiggondoljuk (legalábbis amit ma tudunk ill. feltételezünk róla) akkor valószínűnek látszik, hogy a Föld jelenlegi állapta egy sor véletlen esemény eredménye.
Vagyis -- szerintem -- annak az esélye, hogy igazán Föld-szerű bolygót találjunk valahol, igencsak kicsi.
A következő főbb eseményekre gondolok:
1.) A Naprendszer kialakulása (ahogyan én hallottam, a legvalószínűbbnek tűnő elmélet) két szupernova robbanás eredménye. Az egyik állítólag 4,7 milliárd évvel ezelőtti, ez volt a nagyobb tömegű, ez hozta létre a vasnál nehezebb elemeket (réz, jód, ólom, arany, wolfram, urán, tórium, stb...)
A következő kb. 100millió évvel később, egy kisebb szupernova volt, a két robbanás által kidobott gázfelhő összetalálkozásánál jött létre az az anyagcsomó, amelyből a Naprendszer kialakult.
Hangsúlyozom, ez csak egy ELMÉLET, amit egyes radiaktív izotópok aránayiból állított fel valaki (30 évvel ezelőtt egy előadáson hallottam, netes linkem nincs)
Namost: mi van akkor, ha egy exobolygó ugyanolyan, mint a Föld, csak épp nincsenek rajta vasnál nehezebb elemek?
Legyen rajta annyi % oxigén, szilicium, szén, stb, mint a Földön, csak ne legyen urán és tórium.
Ebben az esetben nem lesz belső hőtermelés. (az árapályból NEM származik évmilliárdokon keresztül energia)
Belső hőtermelés hiányában nem lesznek kéregmozgások. Nem lesznek hegyek, sőt, kontinensek sem. Az egész bolygófelszínt pár-párszáz kilométer óceán borítja.
Ha esetleg ki is alakul rajta élt, az teljesen máshogyan fejlődik (megsaccolni sem tudom, hogyan), mint a Földön.
A tüzet aligha fogják használni. Vagy mégis? Vajon kialakulhat-e tűzhasználó értelmes faj egy ilyen óceánbolygón?
2.) A Föld korai történetében volt egy hatalmas becsapódás (állítólag) amely a Holdat is létrehozta, továbbá a Földet megszbadította légkörének és vízkészletének nagy részétől.
Vajon enélkül egy Vénusz-2 bolygón élnénk? Lenne egy baaazinagy légkörünk, és 100km mély óceánok? Ekkor hiába lenne kéregmozgás, ilyen mély óceán felszíne fölé nem tudná felemelni a hegycsúcsokat.
Ha (ismétlem: HA!) az élet első molekuláit tényleg a villámok hozták létre a sekély pocsolyákban (egy hatalmas óceánban nagyon felhígult volna a "leves") akkor (ismétlem: akkor) egy óceánbolygón talán nem is jött volna létre az élet, vagy nem úgy?
3.) Az már csak érdekesség, hogy a Hold okozta árapálynak egyesek szerint jelentős szerepe volt abban, hogy az élet ki tudott lépni a szárazföldre. (szerintem enélkül is kilépett volna, csak lassabban)
Ha a Föld tengelyforgása sokkal lassabb lenne, vagy pl. a tengelyferdeség nem 23 szögfok lenne, akkor az éghajlat nagyon más lehetne, mint most.