• Piel
    #46
    Azokkal a dolgokkal, amiket NEXUS6 boncolgat teljesen egyet értek!
    Sok árnyoldala van ennek a vizsgálatnak az előnyeivel együtt. Ha az emberi történelmünket vesszük, rengeteg olyan találmányunk van amivel visszaéltek, különböző önző érdekekből. (Pl: maghasadás)
    Ha tanult valaki vezetés elméletet, akkor ott azt tanítják, hogy nem feltétlenül a homogén csoport munkavégzése a leghatékonyabb, sőt! A csoportok hatékonysága, probléma megoldó képessége sokkal jobb, ha különböző természetű, mentalitású és tudású embereket válogatunk össze. Persze az ésszerűség határain belül, ami azt jelenti, hogy a különbözőség nem vihet ellentéteket a csoportba!
    Jelenlegi társadalmunkban a gazdag ember nem feltétlenül azért lett gazdag, mert tudásban feltette áll a többieknek, és nem azért mert ő volt az iskola eminens tanulója. Nagy része azért gazdag mert olyan családban született, vagy azért, mert nem okoz lelkiismeret furdalást neki a másik ember(ek) kizsákmányolása. Ugye van olyan is aki "jól" ki tudja használni a lehetőségeit (ő a pofátlan) Persze NEXUS6 által említett kapcsolatrendszer kell, mivel a gazdag a gazdaggal ül egy asztalhoz, a szegény a szegénnyel. Minél nagyobb a társadalmi különbség, annál kisebb rá az esély. Esetleg a gazdag a profit érdekében kiemel egy-egy hasznot hozó szegényt.
    Jelenlegi társadalmunkban a vagyonosabb családok egészségesebben tudnak élni, hiszen bármit meg tudnak vásárolni. Ez nem csak az egészséges étrendet, vagy étrend kiegészítőket jelenti, hanem az őssejt terápia és az esetleges jobb orvosi ellátás is értendő! Túlélési esélye jóval magasabb a szerényebb anyagi lehetőséggel bíró családokban felnövő gyermekekkel szemben. Az olcsóbb, gyengébb minőségű táplálék okozhat elhízást, különböző betegségeket. Kihozhat egy betegséget, amire meg van a hajlam.
    Az evolúció szempontjából tehát nem feltétlenül a legéletrevalóbb örökít tovább, hanem az aki az adott társadalomban "jobban elfogadott". (maradjunk ennél a meghatározásnál). Ugyanakkor egy szerényebb anyagi lehetőséggel bíró családból, kiemelkedhetne egy nem feltétlenül jó tanuló, de meglehetősen kreatív gyermek! Az ő társadalmi érvényesülése attól függ, hogy találkozik-e olyan anyagi lehetőségekkel rendelkező egyeddel, aki hajlandó "kiengedni a szellemet a palackból". Persze vannak mindig kiemelkedő koponyák, aki az ismeretlenségből, a rivaldafényig eljutnak, de ez elenyésző. Térjünk csak vissza a szegény környezetben felnőtt emberkéhez! A szegényes környezet hatásai nagy valószínűséggel a felmenőkre is hatottak, ezért a DNS hibák akár halmozódhatnak, annak ellenére, hogy az egyed találékonysága kiemelkedő, megfelelő környezetben akár feltaláló is lehet! Nem azért példa mert szegény volt, hanem azért mert egy genetikai rendellenesség folytán beteg, de attól még kiemelkedő fizikus Stephen Hawking.
    Tehát, mi lesz az etalon? Melyik DNS lesz a tökéletes? Kell-e vagy szabad-e az emberiség szempontjából a DNS hibákat javítani? Az evolúció szempontjából nem kell, mert az így kísérletezik a fajok túlélési esélyeivel, az apró defektusok olyan kiugrásokat hozhatnak amik az egész fajra kihatással lehetnek pozitív irányba! Nézzük a másik irányból! Ha sikerül az emberi DNS állomány javítgatni, az evolúciós szempontból katasztrofális lehet, mivel a faj fejlődése lelassulhat, megrekedhet a "hibák" genetikai mutációk hiánya miatt.

    A gyorséttermekbe csak azért mennek be az emberek, mert a reklámok azt sugalmazzák hogy az jó mindenkinek.