#84
A hód várépítése mennyire primitív, vagy a pók hálóépítése, a hangyák boly építése, társadalom alkotása? Egy kismacska pár hetes korában már vadászik, szinte mindent tud a prédáról. Az hogy valami ösztönös nem feltétlenül jelent primitivitást.
A felnőttkori nyelvtanulás nem ösztönös de ráadásul elég alacsony hatásfokú, kb 10X annyi idő alatt tudsz rosszabbul megtanulni egy nyelvet, mint a gyerek zéró intellektussal megtámasztva. Ugyanis pont az intellektus fontos része a nyelv, ez ad keretet neki, a nevek gyakorlatilag hívókulcsként funkcionálnak, a nyelv a világ strukturálásának eszköze. A gyerek anyanyelvtanulása viszont inkább ösztönös, biológiai meghatározottságú dolog, mert pont ez a mankó hiányzik ahhoz, hogy elsajátítson akármit is, ördögi kör, paradoxon, a természet még is megoldotta. Ez egy érzékeny időszak, amikor alapvető mintákat szív magába egy fiatal állat, a gyermek. Megismeri az anyját, a környezetet. Az embernél az anyanyelvtanulása is ilyen, ennek az érzékeny időszaknak a része.
De összetettebbviselkedési minták kialakulása is törvényszerűséget mutat, nincs egyéni eltérés, függetlenül, hogy milyen a környezet. A kisgyerekek sokáig irigyek, aztán pár éves korukban megjelenik, hogy megosszanak dolgokat. Aztán az is kialakul, hogy ha jót akar tenni, akkor nem biztos hogy azt kell a másiknak adni, amit ő szeret. Ennek megvan egy menetrendje, ami minden embernél kötött. Ha elfogadjuk, hogy az egyedfejlődés bizonyos mértékig az evolúció megismétlése, akkor ezek a szakaszok a mostani embert megelőző élőlények öröksége.
Az evolúcióban viszont sajnos nem mindenki jut el ugyan oda. Másrészt a végefelé megjelenik egy bizonyos sokszínűség. A szelekció majd ezekből kiirtja azt, ami nem előnyös és csökken a viselkedési minták változatossága. A jövő emberére sokkal kevesebb deviancia fog jellemző lenni, másrészt egy bizonyos területen, ami ma elég szűknek tűnik a mi szemünkben, sokkal fejlettebb lesz.
Lehet, hogy mindenki fejben tud számolni, de senki nem érti a verseket, vagy fordítva.