#100
"De a nulláról azok a bizonyos ikrek, sohasem fognak olyan komplex nyelvet kitalálni mint az általánosan beszélt nyelvek, hiszen ezek évezredek munkái."
Ha elolvastad a cikket, akkor elvileg az jött le, hogy márpedig igen.
Felhasználták persze azt a keveset, amit az elszigetelt környezetük biztosított, de akkor is gyak új nyelvet alkottak, vagy még inkább újraalkották az angolt/németet, ahogy azt a kevés inger alapján tudták!
Na ezt magyarázd, meg!
Egy magyarázat van szerintem a jelenlegi tudásunk szerint, az, hogy a nyelv maga iszonyatos erős biológiai meghatározottsággal rendelkezik, be van drótozva rá az agyunk. Ebben különbözik az, amit te írsz, meg amit én.
Itt nem arra kell gondolni, hogy egy bizonyos nyelvről van szó, hanem hogy van egy alap öntőforma, amit ahogy mondod a környezet kitölt. Te azt mondod, hogy ilyen öntőforma nincs, csupán az agy igénye a kommunikációra. Ha ez így lenne, akkor ha delfinek közé zárnánk egy gyereket, akkor megtanulna delfinül. Vagy egyáltalán már a tudósaink rég megfejtették volna a viziemlősök kommunikációját.
De nem ez a helyzet, talán mert kommunikáció alatt túlságosan is csak a saját agyunkba kódolt rendszert értjük.
Aztán ugye, ha erre ilyen iszonyatosan be vagyunk drótozva, akkor vajon mire még!?
Pl. szerelemre az biztos, gyereknevelés dettó, barátság, meg egy csomó dolog, bonyolult viselkedésmintákra.
Az ember,amitől viszont tényleg különbözik az állatvilágtól, és egyedi az a kultúra, a mesterséges és összetett tárgyi világ. Bizonyos szempontból kár hogy "csak" ennyi. De úgy tűnik, hogy a többi dolog, a közösségalkotás, a bonyolult és speciális kommunikáció (lásd. delfinek) más fajnál is előfordul. Az, hogy összetett tárgyakat, gépeket hozunk létre, akár emberekből is (lásd focicsapat), az elég speciális. Ezeknek a tárgyaknak, és a hozzájuk kapcsolódó képességeinknek (pl azok nevei) összessége a kultúra.
Ha így nézzük, akkor csupán olyan biológiai gépek vagyunk, akik mesterséges gépek létrehozására, működtetésére rendeltettünk.
Ez persze bizonyos szempontból, elég degradáló.
Az a helyzet, hogy mindazt, amit teszünk, amit a szocializáció során elsajátítunk, nem tudatosan tesszük. Nem azért alkotunk ilyen társadalmat, tárgyi környezetet amilyet, mert tisztában vagyunk annak valódi működésével és ez az, amit nap mint nap legjobb képességünk szerint megalkotunk. Hanem mert ebbe születtünk és csak a belénk programozott kreativitissal újraalkotjuk, reprodukáljuk, miközben minimálisan változtatunk rajta. De ez nagyrészt mind automatizmus, olyan biológiai, ösztönös dolog.
#100
