• SAFIII
    #2359
    Ma sikerült egy 6 éves sztorinak a végére pontot tenni.
    2010-ben elsőként szereztem be, de kb 5 perc játék után félre is tettem, mert egyrészt azt éreztem, hogy ez a játék megérdemli, hogy Pc-n toljam, másrészt akkor jött ki 2010 másik nagy durranása, az RDR, ami jobban bejött.
    Aztán valahogy soha nem jutottam el oda, hogy elővegyem.
    Most viszont betegen voltam itthon, szal feltettem és milyen jól tettem.
    Pillanatok alatt rákaptam, jó volt a sztori, érdekelt hogy mi lesz a főhős sorsa(király a fejezetek előtti előzmény).
    A grafika még mindig jó, a zene szintén, a hangulata totál átjön és nagyon fekszik.
    Plusz van benne valami, egy megfogalmazhatatlan összetevő, ami miatt jóval kiemelkedik a többi szintén jó játék közül.
    Tény hogy elég erősen húz a Twin Peaks felé, de én inkább azt vettem észre, hogy a készítők a Lost sorozatból illetve a Sztalker című filmből vették az ötleteiket, főleg a DLC esetében.
    Amivel természetesen semmi probléma nincs, mivel úgy nyúltak hozzá, hogy remekül illeszkedik a játékba, sőt, igazából, ha kár a retkes ubisoft sikeresen elszabta a Lost játékot, ez most kárpótolt.
    Sajnos ennek ellenére nem tudom azt mondani, hogy tökéletes a játék, mivel kb az 5. epizód környékére totál monotonná válik a játék, a szörnyek tömege meg állandó jelenléte kifejezetten irritáló volt. Igazából a végén úgy voltam, hogy végig se viszem, mert egyáltalán nem volt már szórakoztató, hogy 5 méterenként szörny hordák(mikor végigküzdöm magam, majd belépve az épületbe is az fogad, ami kint, tehát raklap szörny, plusz madarak meg repülő tárgyak, tehát totál megvolt a "ohh, úgy, küldjél még vagy 3 szörnyet, mert nincs elég" feeling).
    Másik idegesítő dolog, hogy hamar kifárad a futás miatt a pali.
    Ez akkor volt frusztráló, mikor kerestem volna a termoszokat meg a többit.
    Aztán végül csak végigcsaptam, majd úgy döntöttem, hogy ha már ott vannak a kiegészítők, megnézem őket.
    Na ez volt az a pillanat, amikor megint azt éreztem, amit az elején, hogy "kérem, hát mi történik itt, hát van még egy ilyen eredeti és ötletes játék???".
    A készítők nagyon összekapták magukat, a monotonitásból abszolút kitörve töltötték meg új elemekkel a játékot, amivel akkorát nőttek a szememben, hogy ma reggel 4-ig nyomtam az egyiket, a másikat meg pár óra alvás után toltam ki.
    Első osztályúak a kiegészítők, simán megugorták a saját maguk által felállított lécet, méterekkel.
    Szal Alan Wake most ismét befészkelte magát a pici szívem mélyére és ha végre elmúlik a szemfájás, valszeg belevágok a rémálomba is.
    Remélem az is hasonló élményt fog nyújtani, a folytatást pedig alap, hogy várom.