A1274815#66
Az atombomba lökéshullámának a működése:
- amikor felrobban az atombomba egy rendkívűl erős sugárforrás jön létre (1 villanás <1ms), a bombát körülvevő kőzegben elnyelődik a sugárzás, amely ez által annyíra felhevűl, hogy több 10ezer fokos tűzgömböt hozlétre, amely hírtelen tágulásba kezd és létrehozza a lökéshullám pozitív felét. A tágulás következtében a hőmérséklet hírtelen leesik amikor eléri a 30000K, akkor hírtelen láthatóvá válik (második jellegzetes tartós villanás). Majd tágul tovább, de lassuló ütemben, vügül aztán a lendület hajtja. Amikor kifogyott a lendület is a tűzgömb egy pillanatra összeroppan, ekkor létrejön a negatív hulláma a lökés hullámnak. A negítv lökés hullámban a légkör víz párája hírtelen kicsaódik és/vagy megfagy, egy látszólagos második még vakítóan világítő gömböt létrehozva, ami tovább folytatja a tágulást. Végül a tűzgömb lehül és láthatóvá válik a környezete és az emelkedő gomba szerű felhő.
30-50m levegő elegendő a rönkgen/gamma sugárzás felének az elnyelődéséhez. Ez azt jelentí, hogy a bomba első 30m sugarú gömbjében található levegőben elnyelődik a robbanás energiájának a fele 60m-ren a 75%-a. dúrván 120m-ren több mint a 90%-a.
Na már most szerinted az anhilációból keletkező sugárzás nem fogja ezt a jelenséget reprodukálni?