• kvp
    #9
    Regen fix erteke volt minden penznek, tobbnyire a benne levo arany vagy ezust aratol fuggott. Aztan europaban is bevezettek a papirpenzt, ami eredetileg latra szolo leteti jegy volt, tehat a papirert cserebe az ember visszakpta a korabban berakott aranyat vagy ezustot. A nagy gazasasgi vilagvalsag idejen ez megszunt, mert nem volt eleg ertek, ekkortol a penz az adott orszag termelokapacitasat jelentette, tehat egy iegeretet arra, hogy az adott orszag majd a jovoben 'ledolgozza' a tulajdonosnak az erteket. Aztan a banki virtualis kereskedes maitt ez is megszunt, mostanra mar egy allam sem tudja garantalni, hogy egy banknak tenylegesen mennyi penze van, de jo esellyel osszessegeben joval tobb mint amennyi kibocsatott penz, tehat a bankokban levo penz jo resze virtualis es azt a tranzakciok hoztak letre, nem az adott allamok adtak ki. Pont ez okozta a mostani valsagot is, mivel a bankokban levo penzek mogott mar nem csak nemesfemek nincsennek, de mar a kiallito allamok kotelezettsege sem, mivel a penz jo reszet nem allamok adtak ki, hanem a bankok hoztak letre.

    Ez kb. olyan, mint amikor X alapit egy bankot es elhatarozza, hogy hiteleket ad. Ehhez kell alaptoke es kiadhato papirpenz. Mivel a banknak csak tokeje van, ezert papirpenzt vesz az allamtol, cserebe virtualis penzt helyez az allam szamlajara. A papirpenzt pedig odaadja a hitel felvevoinek. Na most ki tudja ellenorizni, hogy a kerdeses banknak tenyleg volt tokeje? Atutalta a penzt az allamnak, de az, hogy a szamlajan honnan jelent meg a kerdeses virtualis osszeg azt senki nem ellenorzi. Igy az allam ingyen adott papirpenzt a banknak, azzal az igerettel, hogy a bank a virtualis penzert cserebe majd visszadja a papirjat ha neki kell. Nem mintha a papirpenz mogott allt volna barmi is... Ha hitel felvevoje nem tudja visszaadni a papirpenzt, akkor a bank sem tudja az allamnak visszaadni, ilyenkor van bankvalsag, amire az allam ugy reagal, hogy nyomtat meg penzt. Ez az inflacio. A bankok feltokesitese pedig az, amikor az allam ujbol ad papirpenzt a banknak, amiert megint olyan virtualis penzt kap, ami mogott semmi sincs.

    Ha tisztazni akarnank a helyzetet, akkor minden allam es bank eseten a meglevo fizikai ertekei alapjan kellene megallapitani a penzenek az erteket. Ha egy allam nem hajlando a penze moge odatenni az aranyat vagy foldjet (azaz megkockaztatni, hogy egy masik allam a penzert cserebe aranyat vagy teruletet ker), akkor az adott allam penze ertektelen, legfeljebb belfoldi hasznalatra jo, mint az elelmiszer jegy. A bankok eseten is hasonlo a helyzet, tehat az allamoknak csak fizikai javakert cserebe lenne szabad penzt kiadniuk, tehat ha egy bank papirpenzt akar venni, akkor nem fizethet bankszamlaval, csak fizikai javakkal, tehat arannyal vagy foldterulettel (egyeb ingo es ingatlan vagyonnal). Amennyiben a bank csak kolcson akarja venni a papirpenzt, akkor pedig jelzalog jogot kell adnia az adott allamnak a vagyona egy reszere.

    A fenti modszerrel biztosithato lenne, hogy minden papirpenz mogott legyen valamilyen fizikailag is letezo dolog. Ez az inflaciot is megoldana, hiszen nem lehetne tobb papirt nyomtatni tobb vagyon nelkul. Tovabba ha egy allam vagy egy maganszemely eleg gazdag lenne, akkor a penzt bevaltva fizikai jogokhoz jutna. (pl. kina a dollarja ellenertekekent megvehetne az usa egyik allamat) Egy ilyen bevaltasi kiserlet mar volt, amikor a kinai allam az usa ingatlanpiacat szerette volna megkapni a nalla levo dollarokert cserebe, de az usa kormanya valamiert nem adta. Innentol az usa-t ha nem is fizeteskeptelennek, de fizetesre nem hajlandonak kellene tekinteni, tehat a dollar erteke kb. 0 lenne, ha betartanank a tokepiac regi szabalyait.

    A fenti ertekvalsag az ami miatt most baj van. A bankok egyre nagyobb kamatert adjak oda a nem letezo penzt, de az allamok is egyre tobb nemletezo penzt nyomtatnak, mikozben mindeki (mar a tokesek is) tudjak, hogy a most meglevo penzugyi rendszer mogott nincs semmi, tehat a penzuk nagyjabol ertektelen. Ezert is probalja meg egyre tobb nagytokes fizikai ertekekbe menteni a vagyonat, viszont arra is rajottek, hogy azt az allamok (a nep neveben) barmikor elvehetik, ezert ujabban mar az allamhatalomtol fuggetlenul probaljak megvedeni magukat (ha kell fegyveres erovel), viszont ez ellentetes a nep es most mar a poltikusok erdekeivel is.

    A kerdes az, hogy fenti rendszer mikor dol be es milyen modon. A bekes megoldas az, amikor nep neveben kijelentik, hogy minden toke a nepe, azaz az allame, leirjak a virtualis penzt mint veszteseget es ujra elosztjak az egeszet. A masik megoldas amikor a nagytokesek fegyverrel probaljak ezt megakadalyozni, ez utobbi egy vilagmeretu polgarhaboruhoz vezethet. (az allamok es a tokesek kozott) Az EU jelenleg inkabb az elso megoldast szeretne (es probalja keresztulvinni), mert az megis csak bekesebb, viszont a nagytokeseknek ez nem tetszik. Magyarorszag abban a hulye helyeztben van, hogy hamarabb kezdtuk mint a tobbiek, ezert tul korai par intezkedes, ami miatt kilogunk es pelda statualas celjabol jobban tamadnak a nagytokesek is. Viszont amikor az EU-t is sarokba szoritjak, akkor nagyjabol nem lesz mas valasztuk nekik sem, marad a bevalt pelda (a szovjeteknek is bejott, ott is megtortent a toke ujra elosztasa, csak akkor es ott a demokracia hianya miatt az nem egyenlo mertekben sikerult).