senki687#126
Szerintem a forgó mozgás könnyen vizsgálható. Amennyiben ilyen különleges tulajdonsága lenne, nem hiszem, hogy nem figyeltek volna már fel rá korábbi kísérletek alkalmával.
A sötét anyag általunk közvetlenül nem észlelhető anyagot jelent. Sötét anyag lehet egy közönséges kőzetbolygó is, ami elég messze van tőlünk ahhoz, hogy már ne észlelhessük. De neutroncsillag, fekete lyuk, barna törpe, stb. is lehet. (Már ha ezek tényleg léteznek.) A legfurcsább az benne, hogy a feltételezett gravitációs hatása alapján a tömege 5-ször akkora, mint a megfigyelhető anyagé, és nyilván a mi galaxisunkban is jelen kell lennie ekkora tömeggel, ami jobban vizsgálható, mint egy távoli galaxis. Tehát annyira mégsem hihető, de amíg nincs rá jobb magyarázat, fogadjuk el, hogy ezek hétköznapi anyagok, csak már elveszítették aktivitásukat és nem bocsájtanak ki elég erős elektomágneses sugárzást ahhoz, hogy észlhessük, illetve messze vannak más objektumokhoz is, így nem nyelnek el általunk érzékelhető sugárzást.
Valamit nagyon félreértettél ezekkel a részecskepárokkal. A vákum üres, de spontán megjelennek és el is tünnek ezek a részecskepárok, én még így tanultam. Ez viszonylag ritka dolog. De ha pl. közel fénysebességgel haladna egy ürhajó, akkor ezekkel az előpattanó részecskékkel már olyan gyakron ütközne, hogy gondot jelentene.
A magyarázattal nem, de az ötlettel egyet értek. Lehet, hogy a tér tulajdonsága az, amit az Univerzum gyorsulva tágulásának gondolunk.
De a sötét energiára nekem jobban tetszik a következő elmélet: Létezik nagyobb mennyiségben antianyag a Föld közelében is természetes úton keletkezve, ezt még gyűjteni is akarták, ez tény. Mi van, ha valójában sokkal több antianyag van, mint gondoljuk? Mondjuk a galaxisok közötti térben lehetnek antianyaggalaxisok. Lehet, hogy ezek éppen azok, amiket fekete lyukaknak gondolunk, csak valójában antianyag-halmazok. A fényt elgörbítené, anyag nem jutna ki belőle, mert azonnal megsemmisülne, a megsemmisüléskor röntgen sugárzást bocsájtana ki, épp úgy, mint az elméleti fekete lyuk. Az anyag gravitácós vonzást gyakorol az anyagra. Akkor az anyag és az antianyag között vajon nincs gravitációs taszítás? Mert akkor az antianyaggalaxisok gravitációs hatása lenne felelős a galaxisok egymástól való távolodásáért és ez lenne az ismeretlen sötét energia.
Persze lehet, hogy nagy marhaság ez, nem ismerem az antianyag tulajdonságait. Vajon egy antianyag-nap antifotont bocsájt ki? Észlelnénk-e? Az anyag-antianyag egyesülésből származó energiát az antianyag-mező elnyelné-e? Stb...