Doktor Kotász#125
Hogy a galaxisok nem esnek szét, azt valamilyen ismeretlen anyag gravitációs hatásával magyarázzák. Lehet ez egy ismeretlen kölcsönhatás is, ami nem gravitáció. Például a forgó mozgás kifejt egy vonzást. Ebben az esetben a gravitáció lehetne az elemi részecskék perdülete. A gravitáció arányos a tömeggel. Mi van akkor, ha a tömeg és az energia azért egyenértékű, mert egy elemi részecske tömege nem más, mint a forgéási energiája? Ebben az esetben a galaxisokat nem csak az elemi részecskék összességeként kell figyelembe venni, hogy a gravitációs hatásokat kiszámítsuk, hanem maga az egész struktúra is forgások sokasága. Mondjuk felcsavarja a teret, és ezért nem csak az elemi részecskéknek van gravitációs hatása, hanem a struktüráknak is.
És akkor lehet, hogy nincs is sötét anyag, csak nem ismerünk egy kölcsönhatást.
A sötét energia pedig ami a galaxisokat elsodorja egymástól...
Mi van akkor, ha semmiféle energia nincs, egyszerűen a tér, ha részecskepárokból áll, egyfajta folyamatos részecskepárgyár? Ebben az esetben, ha egyenletes a részecskepárok termelődése, akkor pont egybevág a tágulás azon tulajdonságával, hogy ami messzebb van az gyorsabban távolodik. Nem a térben távolodnak egymástól az objektumok, hanem a tér tágul, és nem a térben létező anyagnak, energiának a hatására, hanem pusztán azért, mert ez a térnek a tulajdonsága. Ebben az esetben semmit nem találnál az univerzumban, ami a tágulást okozná, mert az nem az univerzum, hanem a tér tulajdonsága.