Doktor Kotász#101
"Másrészt ugye még rengeteg kérdés van, ami a részecskefizikához tartozik és amit a mai napig nem sikerült közel 100%-os pontossággal megválaszolni, pl az atommagok szerkezetét. Milyen szerkezetben vannak a protonok/neutronok, vagy is mi az az izotópokat megkülönböztető arányszám közvetlen oka, miért stabilak egyes izotópok, mások meg miért radioaktívak?"
Egy magyar fizikus pár éve erre adott egy jó magyarázatot a tévében. Annyira egyszerű és zseniális, mint a mengelejev periodusos rendszere.
A gyereke játszott azzal az ezeréves játékkal, amit szerintem már nem is kapni. Fekete és fehér golyók, amiket kis pálcikákkal lehettet egymáshoz rögzíteni.
A fickónak az az ötlete támadt, hogy legyen a fekete a proton, a fehér a neutron. És megpróbálta kirakni belőlük a különbözü atomok izotópjait. Hogy melyikből mennyi van, és azok valyon hogyan helyezkedhetnek el egymáshoz képest.
A lényeg, hogy két egyforma részecske nem lehet szomszédos. A szabályosabb, geometriailag stabilabb konstrukciók voltak a stabil elemek, amik szemmel láthatóan sérülékenyebben, ha elgurítod, leejted, azok a rádioaktívak.
A zseniális az volt benne, hogy ha fogtad azokat a magokat, amik valaminek a bomlásából keletkeznek, pont megkaptad azt az elemet, amiből lebomlottak.