kvp#204
"de valódi termelést a mezőgazdaság végez,"
Mezogazdasag, banyaipar, nehez es konnyuipar, stb. Az aruk mozgatasahoz pedig szukeg van a teherszallitasra, az elosztasukhoz boltokra, ez utobbi mar reszben a szolgaltatoipar resze. A penzugyi rendszer viszont csak azert kell, mert nem letezik egy olyan kozponti allamkozi szervezet, ami a tranzakciok kezeleset ingyen elvegezne. Pedig a mai digitalis vilagban sokkal hatekonyabban is meg lehetne oldani, persze ehhez kellene egy nonprofit kozponti bank. Azert nem mennek bele az allamok egy ilyen letrehozasaba, mivel nagyon konnyuve tenne az iranyitast es fennallna egy tervgazdasagi rendszer kialakulasanak a veszelye es elveszne a munka nelkul szerzett vagyon lehetosege. Azt nem mondom, hogy ez feltetlen rossz lenne, de se az allamok, se a gazdagabb emberek nem hajlandoak lemondani a penzukkel megszerzett hatalmukrol egy (esetleg valasztott) nemzetkozi testulet javara.
"És még hozzátenném, hogy az Amcsik profitálnak a legtöbbet az üzleten, hiszen papírért (amin azt írja, hogy dollár) kapják az árut."
A gond ott van, hogy kina ezert a papirert tudast es technologiat kap. Viszont nem engednek be a kinai piacra semmilyen kulfoldi ceget, csak akkor ha allami ellenorzes alatt tarhatjak, tovabba a nyugati cegek nem vihetik ki a belso piacon megtermelt profitjukat. Tehat amerika kap olcso termekeket, kina megkapja a gyartokapacitast es a szaktudast. A penz masodlagos, mivel kina a megkeresett dollarjabol mashonnan vasarol, tehat europaban es afrikaban kolti el. Ez hosszu tavon oda vezet, hogy amerikaban nem lesz se szaktudas, se szakember, se termelokapacitas. Ekkor kina nyugodtan odaallhat egy veteli ajanlattal, mivel az amerikai cegek nem tudnak ellenallni, mivel a gyartokapacitasuk kinaban van, a piacuk pedig nem rendelkezik vasarloerovel. Ezzel szemben kina mindig is ugy epitette az iparat es a kereskedelmet, hogy egy hosszabb haboru eseten lehetoleg onellato legyen, tovabba barmelyik partnerenek a bedolese eseten kibirja a piacvesztest. Ha amerika nem tud fizetni egy termekert, akkor a rakterkeszletet eladjak a belso piacon fillerekert es atallnak valamilyen mashol keresett termekre, vagy ha mar nincs tobb piac, akkor fejlesztik a hadsereget. A lenyeg az, hogy ok nem a fenntarthato fejlodesre jatszanak, hanem arra, hogy gazdasagi es katonai folenybe keruljenek, majd ezt meg is tudjak orizni. Ez utobbihoz nem kell folyamatos fejlodes, csak eppen annyi, hogy masok ne elozzek meg kinat.