Pakula#57
Visszatérve mégiscsak a pí-re . Elég valószínű hogy a dimenziók számát tekintve valahol a 4 környékén vagyunk, mert 3-ról tudunk, a negyedik pedig valószínűleg az idő. Minden fizikai testnek van tehát 3 kiterjedési koordinátája illetve egy idő koordinátája, hogy az adott pillanatban hol helyezkedik el a képzeletbeli Euklidészi térben. Ezzel idáig szerintem mindenki egyet is ért. Most nem állítom, csak feltételezzük. Hogy is jön képbe akkor pí, meg ez az egész. Valahol összefüggés van a kettő között, alább láthattunk egy kiforduló gömböt amelynek az egyik pillanatban a belseje már kívülre kerül. Tudjuk hogy a 3D Euklidészi tér meghatározója a kocka és a gömb , a kettő között a pí a képlet főszereplője, a dimenziók száma tehát szoros összefüggésben kell hogy legyen a pí-vel is. Egy képletbe valahogy bele lehet szépen zsúfolni őket. Sőt ! Ide jöhet még nyugodtan a képletbe a fénysebesség is, hiszen a fény maga az idő, mivel nincs fix pont valamihez viszonyítanunk kell, a viszonyítás pedig nem létezhet a látottak nélkül , a látottakat viszont a fény terjedése határozza meg. Tehát a képletben szerepel a C mint fénysebesség , pí mint a dimenziók száma (feltételesen) ... A képlet szereplőit tehát sikerült leleplezni. Már csak fel kell írni a képletet !