Krimikről mindenfelől..
  • valamit
    #43
    amíg meg nem írod bővebben,ki vagy,nem jelöllek biztonsági okokból......ez végülis ért7ő talán.kösz az infót előre is.Az ua kérdés meg annyi,h a profilodban átírod(szem adatlap asszem)
    üdv

    ---------------------------------------------------------
    > Szia!
    >
    > Megjelőlnél ismidnek?
    > Köszi!
    >
    > Puszi,
    > Z.
    >
    > u.i.: Egy kérdés, ha szabad: Hol tudtad beírni, hogy a
    > születési névhez "ua" -t írjon és ne az évszámot? (én per
    > pill azt se tudom nekem mit ír oda, mert fogalmam sincs hol
    > kell azt állítani) Tom, hogy egy nap már sokat kérek
    > Azért a föntebbi kérdés fontosabb;) De megköszönném ezt is,
    > ha elárulnád... Cuppos



    Nem is tudom,hol kezdjem....néha félelemmel tölt el,hod ennyi mindent kiderítettél Rólam.De nem undorral gondolok Rád.Néha azt hiszem,ilyeneket csak 1 őrült csinálhat meg,igazság szerint.Talána a szerelemtől lehet csak ennyire megőrülni.....lehet.Szenvedélyszintemből adódóan tudom megérteni egyedül,h mit élhettél/hetsz át.Egyébként meg csak szimplán nem értem,h ennyi ismeretség után mi lehet,ami ennyire leköt Tégedennyi éven át bennem.Mi az?Érdekelne.Vagy hogy mi váltotta ki?Igazság szerint még soha életemben senki nem írt/mondott ilyen szépeket Nekem.

    E
    ---------------------------------------------------------
    > Szia Eszter,
    >
    > Sokszor gondolkodtam már ezen a levélen. És ami azt illeti,
    > sokat is. Csak kb. tudom, hogy mit akarok mondani majd
    > benne, de ez nem azért van mert én nem tudom, hogy mit
    > akarok, hanem mert részedről vagyok teljesen tanácstalan.
    > De, hogy igazán min is gondolkodtam sokszor? Hát aztán,
    > hogy vajon mit gondolsz te rólam, és, hogy mi indokolja
    > benned azt, hogy ilyen vagy velem. Ami azt illeti, hol úgy
    > érzem teljes rejtély, hol úgy érzem sejtem, aztán megint
    > teljes rejtélynek érzem... szal úgy gondoltam leírok pár
    > dolgot, ami talán a témában fontos lehet, mert nyilván te
    > se vagy gondolatolvasó, meg én se nagyon tudok beszélgetni
    > veled :/
    >
    > Elsőre leszögezném, hogy nem akarok tőled semmit. Persze,
    > tudom, dehogyisnem. És tényleg. Nagyon szeretném, ha
    > kettőnknek jó lenne együtt, de ez nyilván kétoldalú dolog.
    > Szal, ha bejelölnél, hogy ismersz, azt nem venném úgy, hogy
    > na akkor mi járunk, etcetera, csak, hogy ismersz és akár
    > válthatunk pár szót, ilyesmi. Ha ne adj isten taliznánk azt
    > se értékelnémúgy. Örülnék, hogy látlak, hogy hallak, hogy
    > nem undorral vagy épp gyűlölettel gondolsz rám, hanem fel
    > tudjuk venni egymással a kapcsolatot...
    > Sokszor szerettem volna ezt, sokszor kerestelek a sulidban,
    > de épp a korábbi otthonodban vagy épp édesapádnál is... de
    > semmit nem akarok a te akaratod ellen, ugyanakkor
    > folyamatosan akarok hozzád legalább közel lenni...
    >
    > Én nem vagyok egy romantikus alkat, ha épp olyant írok
    > (vagy nyálasat) az nem azért van, mert olyan elvarázsolt
    > fazon vagyok, hanem, mert te ezt hoztad ki belőlem...
    > viszont kevesebbel se akarom azóta beérni, mint amit te
    > váltottál ki belőlem, ami meg egész eszméletlen jó érzés
    > volt.
    >
    > Szal csak ezt szerettem volna. Nem vagyok nem tudom én
    > milyen haramia, nem zaklatni akarlak, csupán egy olyan
    > ismerettséget szeretnék felújítani, akár az egészen apró
    > lépcsőfokról, akár csak a lépcső előtti szőnyegről, amely
    > számomra valami csodálatos örömet tartalmazott, és amelyet
    > sajnos elég hülye és félénk voltam és hagytam megszakadni,
    > és amit akkor is, azóta is bánok.
    >
    > Kérlek, tartsunk egymással kapcsolatot
    >
    > Puszi,
    > Z.



    Hosszú ugyan,de nem olyan,mint amilyen rossznak gondolod.Írd meg a számod,mert úgy egyszerűbb lenne.Egyébként félreértesz,mert nem vagyok az a szivatós típus,sőt,általában mindig én jártam rosszul eddig,mert az emberek nem tudnak ennyi adást befogadni,amennyi belőlem jön magától.De nekem mindig ez volt a normális,és nem változom ebben.Viszont elutazom szombaton,és nem leszek másfél hétig.szóval ennyi,
    üdv:Eszter

    ---------------------------------------------------------
    > És például ha úgy alakul, hogy ahol élek lesz uszoda, hát
    > az úszás se olyan egzotikus dolog (bár a külföldre költözés
    > az már
    > talán, csak ugye az meg számunkra: ), mint a
    > sziklamászás vagy a tűzmizzéria. (amúgy megnéztem pl. a
    > Tűzmadár honlapját, és ami azt illeti az "ismerőseid"et is
    > jópárszor átfutottam, hogy pl. hátha találok rólad
    > fotót)... Pl. félek tőle, hogy "Hello Bello" ismerősöd is
    > nekem köszönheted, aki ugye azt írja magáról, hogy "nem is
    > olyan jó dolog, ha mások nézegetnek" (és felteszem itt rám
    > gondolsz), vagy valami ilyesmi.
    >
    > Hna, hát ez már eddig is nagyon hosszú levél, és bár nem
    > folyamatosan (tévét néztem közben, DVD írtam, ettem, stb.),
    > de vagy 8,5 órája írom, de mégse érzem úgy, hogy befejezett
    > volna, de mégcsak úgyse (és ez az igazi gond), hogy be
    > tudnám fejezni.
    > Most így visszaolvasva szomorú vagyok. Nem jó ez a levél.
    > Egyrészt hosszú nagyon, aligha olvasol ennyit szívesen
    > tőlem (se), másrészt nagyon összevissza, és még csak nem is
    > kedves... és ezt nagyon sajnálom. Mindenesetre azért küldöm
    > el Neked, mert ez nagyon mélyről jön, és... mit tudom én.
    > Tök mind1 honnan jön, ha szar levél, nem? :/ De mondjuk,
    > azt meg nem tudom, hogy szar
    > e, azt Neked kell eldöntened. Merthát én csak írtam, Te
    > olvasod. És más az olvasata valaminek, mint az "írata",
    > főleg ha a
    > kettőt más végzi... legalábbis remélem, mert az iratától a
    > hideg ráz. Őszintén szólva, most hajszál választ el attól,
    > hogy kidobjam a fenébe az egészet amit bepötyögtem eddig...
    >
    > Szal, még valami: én elég... félénk.. ember vagyok.
    > Legalábbis bizonyos (rendkívűl szűk körű) esetekben. (bár a
    > zárkózottságomhoz is van köze ennek a félénkségnek) Ez úgy
    > jön ide, hogy egyrészt emiatt is félek én ezt a levelet
    > elküldeni
    > (mert hosszú és Téged lehet egyáltalán nem érdekel, és
    > sajnos mégcsak nem is kedves szerintem), illetve emiatt is
    > szeretném,
    > hogy a találkozó lebeszélt legyen (mert még úgy is zavarba
    > leszek, ha lesz ilyen. főleg az elmúlt 3-4 év után. és már
    > zavarba is igencsak nehezen fogalmazok meg épkézláb
    > mondatot). Ez a levél meg, ha lesz olyan tali, csak fokozni
    > fogja a zavarom :/
    > Hát, így, most, ennyi. Nem tudom mi jön le ebből az
    > egészből. Örülnék ha valami jót olvasnál ki úgy
    > összességében...
    >
    > Ölelel, puszil:z




    Sorry,h sosem írok,de igen kevés időt töltök a saját gépem előtt.Ezt az egészet még mindig nem sikerül eldöntenem.....a mai napig.A helyzet,hogy ellopták a telefonom,és jó pár hete nincs kontakt a külvilággal,ezen kívül volt 1 elég durva agyrázkódásom mostanában,és ezen kívül folyamatosan dolgozom szinte.Írok,ha helyrerázódtak a körülmények.Rossz érzés,ha bárki a világon ilyen rosszul van,miattam,ennek nem örülök.
    üdv:Eszti

    ---------------------------------------------------------
    > Ismerjük meg egymást jobban levélben vagy/és telefonon, és
    > aztán az alapján/azokban döntsük el, hogy mi legyen. Lehet,
    > hogy régimódi vagyok, lehet, hogy nagyon elbaszott a
    > gondolkodásom, de én ilyenekben tudok gondolkodni. És pl.
    > ha úgy érzed, akkor előbb hívj csak számkijelzés nélkül, ne
    > lehessen az, hogy én agyon-vissza keresselek, mikor esetleg
    > Te egyáltalán nem is akarod. Ok? Felhívnál, írnál?
    > Valamikor a közeljövőben?
    >
    > Valamit még szeretnék elmondani. Én ezt az egészet jó
    > nehezen élem meg. Piszok nehezen viselem ezt a
    > bizonytalanságot. Ugyanakkor a továbblépéshez Te is
    > kellesz. Tudom mit fogok csinálni, ha lerázol, és (főbb
    > vonalaiban) tudom mit fogok ha közelebb engedsz Magadhoz.
    > Már fél éve írok Neked, és ha így megy tovább, akkor tovább
    > írok, de nagyon nehezen élem meg. Nem szivesen megyek
    > emberek közé, oda ahol sokan vannak, olyan dolgok miatt,
    > amiket az előző levelemben is írtam Neked. (gépterem,
    > iskolanap, strand) Ha valakiken azt érzem, hogy a hátam
    > mögött kavarnak, akkor kerülöm őket. És ha lépten nyomon
    > ezzel találkozom, akkor igyekszem kevés emberrel érintkezni.
    >
    > És akkor valami fontos. Szal, úgy érzem mostanában, pár
    > hete (jó szar érzés), hogy ha éreztél is az irányomba
    > valamiféle rokonszenvet, az is megszűnhetett már. Valami
    > olyasmi érzésem van, hogy percek, órák, napok kérdése, hogy
    > elzavarja a Déli-sarkra havat lapátolni. Már amennyiben nem
    > múlt idő már az egész persze, mert már esetleg el is
    > zavartál... Szal van egy ilyen nagyon rossz érzésem. És
    > szeretném elmondani, hogy nagyon sajnálom, ha valahol,
    > valamit én rontottam el. Sose akartam nagyon tolakodni,
    > csak nekem ez az egész sokkal egyszerűbbnek tűnt (két ember
    > felveszi egymással a kapcsolatot évek múltával, ennyi kb.),
    > nem ennyire túlmisztifákltnak, mint amilyenné aztán dagadt.
    > Szal sajnálom, hogy így alakult, meg amiket én hibáztam,
    > azt is.
    >
    > (Végül még annyit, hogy ha az eltérő testi adottságainkat,
    > vagy az (esetlegesen) eltérő vallásunkat akadálynak látod,
    > szal, hogy én nem tartanám annak. De ez azt hiszem tényleg
    > csak ilyen nagyon apróbetűs dolog.)
    >
    > Ez megint egy komoly levél lett, és megint nem tudom, hogy
    > nem e az utolsó. Bár van egy olyan nagyon rossz érzésem,
    > most már több
    > mint egy hete, hogy nekem annyi Nálad. Jó szar érzés már
    > így is, és majd onnantól lesz pedig csak igazán rossz, ha
    > fix lesz...
    >
    > Tényleg sajnálom, ha valami/bármi (pláne megbocsáthatatlan)
    > rosszat tettem Veled szemben.
    >
    >
    > Puszil és ölel,
    > Zoli