Krimikről mindenfelől..
-
#39
Szia Eszti,
Tudom, soká írtam... :( Nagyon sajnálom... Hülye dolog ez a
mentegetőzés, de mióta legutóbb írtam, múlt szerdán, tegnap és ma is
egész kora délutánig Pesten voltam és nem volt lehetőségem, hogy
írhassak Neked. Ezekben a napokban mutattak be körbe mindenkinek a
leendő munkahelyemen és ezekben rendeztem le a leendő
albérletemet is. Ami amúgy a XI. kerületben lesz a Vásárcsarnokkal
szemben (Baranyai u. 2.). Túl azon, hogy a munkahelyemhez is közel
esik és viszonylag olcsó, abban is bíztam, mikor ezt a helyet
választottam, hogy Hozzád is közel esik, bár ezt csak remélhetem.
(Gazdagrét vagy a Budacash nem esik nagyon messzire) Mindenesetre
ha csak nem valahol észak Budán-, Pesten-, vagy Pest keleti
csücskében élsz, akkor azért helyileg valószínűleg így lényegesen
közelebb lehetek majd Hozzád... Mondjuk persze nem tudom, hogy ez
Számodra számít e valamit is...
Amúgy remélem nem haragszol meg (és kérlek is, hogy ne haragudj
meg), de ma, útban hazaféle a Déli pályaudvarról Kelenföldre épp a
Ménesi úton keresztül vezetett az utam... Kiváncsi voltam milyen helyen
meg milyen cég az a Budacash... De tényleg ne haragudj meg érte, légy
szives. Csak arra jártam, semmi több.
Amúgy múlt éjjel sokat gondoltam Rád. Tudod, az elmúlt hetekben én
azt hiszem kicsit türelmetelen voltam Veled. És aztán úgy alakult, hogy
összefutottam néhány lánnyal, akik csalódtak a partnereikben és újra
átgondoltam, hogy mit is szeretnék én Tőled, meg, hogy Te mit is tudsz
rólam, és arra jöttem rá, hogy az is kész csoda, hogy egyáltalán
egyetlen levelem is elolvastad, hát még, hogy felvettél az ismerőseid
közé, meg a többi... És tényleg szeretnék türelmesebb lenni, bár azt
hiszem az eléggé tipikus nő-férfi kapcsolatában, hogy az utóbbi a
türelmetlenebb... Ugye? Mindenesetre sokszor éreztem azt
mostanában, hogy rossz ez a távolság, és, hogy szavakban, így
ezekben a levelekben nem tudlak úgy szeretni, ahogy szeretném, mert
néha egy pillantás, egy érintés, stb.... szal úgy érzem sokal többet
érhetne. De aztán, ahogy múlt este beszélgettem pár emberrel
megértettem, hogy valahol az a jó, hogy ilyen vagy, ilyen tartózkodó
vagy hogy mondjam, mert így nem álhat fenn, hogy
kétségbeesésedben menekülj egy kapcsolatba, vagy másnapra
megbánd, ilyesmi... szal azt akarom kihozni az egészből, hogy múlt éjjel
jött le nekem az, hogy ez amiatt lehet, hogy nem vagy egy naiv, éretlen
fruska, hanem átgondoltabban csinálod a dolgaid, szal, hogy egy
felnőtt nő vagy... Na ezt se tudtam kifejezni igazán :( Mindenesetre
még egyszer kérlek ne haragudj, hogy ilyen soká írtam, és hülye dolog,
de ha lehet így mondani az elmúlt hónapokban többet és többet
kezdesz nekem jelenteni, már csak maguk a hónapok miatt is, ha
érted... És talán jó ha tudod, szal... hogy én még mindig nagyon félek,
hogy nem lehet kettőnk közt semmi, és igazából félek elhinni, hogy
esetleg mégis lehet, mert már így is nagyon fog fájni, de ha komolyan
beleélném magam és úgy nem lenne semmi, akkor baromi szarul
lennék, ha érted. Ahogy már korábban írtam Neked, mostanában volt
már néhány alkalom, hogy pillanatokra elhittem, de... Nem szeretném
beleélni magam olyanba, amiből aztán nem lesz semmi. És azt hiszem,
hogy ha akarod, hogy legyen köztünk valami, akkor vagy megadod a
számod, vagy felhívsz vagy írsz vagy lebeszélünk egy talit, ilyesmi. Én
nem vagyok az a szófosó gyerek (legfeljebb így írásban), hogy ha
egyszer valahol hirtelen összefutunk, akkor levegyelek a lábadról. Még
ha a számod adod meg, akkor is zavarba leszek, hogy vajon mikor nem
zavarlak azzal, ha felhívlak...
És tudod ilyenkor utálom magam, hogy ilyen leveleket írok. Mert ha már
csak leveleket tudok írni Neked, akkor szeretnék kedveseket, amiből
baromi sok szeretet jön ki... és akkor csak ilyeneket tudok :( Néha
annyira szeretnélek átölelni, meg megcsókolni, puszilni, meg ilyenek.
Olyan apró dolgokat, amikből lejön, hogy egyik ember szereti a
másikat. És szeretném ezt mind levélbe, meg szavakba oltani, de...
félek, hogy nem sikerül :(
Puszil,
Z.
u.i.: Ezt levelet nagyon fáradtam írtam, az elmúlt két éjjel mindkétszer
3-4 órákat aludtam csak, és most is még baromi álmos vagyok, viszont
mindenképpen írni akartam Neked ma, egyszerűen mert úgy éreztem,
hogy már túl rég írtam Neked. Szóval egyszerűen, akartam Neked ma
írni, de a gondolatok, amiket az elmúlt hétben szedegettem össze,
valahogy nem jöttek elém. Szóval ne haragudj, ha valami esetleg
bántó, az egész levélnek csak egy célja volt, hogy szerettem volna
Feléd valamiféle (ehetőleg minél nagyobb) szeretet mutatni, ennyi,
semmi más. CUPP
Szia Eszti,
Jó nehéz ezt a levelet írnom... Tudom, hogy ritkábban írok mostanában.
Igazából nehezen írok is mostanság. Nehezen, mert egyrészt
állandóan ismételni se akarom magam, másrészt azt se akarom
mondani, hogy dönts A vagy B... Mármint A, hogy megadod a számod,
lebeszélünk egy talit, levelezünk, stb. vagy B, kampó, vége... Sokszor
azon gondolkodom, hogy nem azt kéne e írjam Neked, hogy "ez az
utolsó levelem, ha úgy gondolod, hogy igényt tartasz a társaságomra
tudod hol érsz el, telefonszámom megvan, ha kiváncsi vagy rám hívj fel,
tudod, hogy örülnék neki" vagy valami hasonlót...
Aztán ehhez kapcsolódóan az is sokszor eszembe jut, hogy én Téged
talán csak akkor érdekellek, ha nem kereslek... Talán innen nézve is
jobb lenne, ha azt írnám, hogy "OK, akkor most addig nem írok és nem
ismerjük egymást, amíg meg nem adod a számod", vagy valami
hasonlót... Nem tudom. Tényleg nem tudom. Sokszor olyan dolgokat is
megcsinálsz, amin ledöbbenek, aztán meg sokszor olyan dolgokat meg
nem, ami nekem tök triviálisnak tűnik... és nem értem miért. Persze
lehet, hogy Te is hasonlókat gondolsz rólam... Látom előszeretettel
használsz idegen szavakat, hát én spanyolból nem vagyok valami jó,
de van két szó ami azért olvasmányélményeimből megragadt "corti
y derecho", ami azt hiszem "röviden és egyenesen"-t jelent, na én
valahogy így szeretem intézni a dolgaimat... Ezzel szemben Veled
kapcsolatban minden bonyolultnak és szövevényesnek tűnik... Hülye
dolog, mikor elkezdtem írni ezt a levelet meglehetős kedvtelen voltam,
de most, hogy így kiírom, picit jobb lett a kedvem. Ugyanakkor félek,
hogy nem fog tetszeni ez a levél, pláne, hogy esetleg rossznéven
veszed, pedig megbántani nem akarlak vele, csak egyszerűen baromira
nehezen viselem ezt távolságot :( Aztán persze sokszor azon
gondolkodom, hogy mit tehetnék, hogy ez csökkenjen, hogy pl.
februártól beiratkozzam e arra a Creative táncsuliba, vagy járjak a
Szociál klubba, vagy... vagy... vagy... De valahogy mindig az van
bennem, hogy ha Te nem akarod, akkor én úgyis akármit csinálhatok,
ha meg akarod, akkor a számod megadásában mi lenne az akadály?
Nem bízol bennem? Vagy ha igen talán Te azt szeretnéd, hogy
kezdeményezzek? De ez a rengeteg levél, meg korábban is mikor
másképp kerestelek, ez szerintem kezdeményezés... Vagy Nálad csak
az számít annak, ha valaki személyesen kéri el a telefonszámod? Kb.
eddig jutottam gondolatilag... Mármint itt akadtam el, hogy talán Te
csak onnantól vennél komolyan, ha személyesen kezdeményeznék
feléd. (ezért is gondoltam a Szociál klubra meg a tánciskolára) Persze
nem tudom... Ebben meg az a hülye dolog, hogy amikor én kerestelek
személyesen, akkor elzárkóztál (asszem, mert Nálad biztosra én
semmit nem mondanék), mikor meg Te keresel az egyrészt mindig
baromi meglepő, ledöbbentő, készületlenül ér, másrészt mindig ott van
mögötte egy kavarás jelleg, amit meg baromira utálok és idegesít...
Tudom, hogy ez egy baromira negatív levél, és félek tőle, hogy
megfogsz sértődni miatta vagy rossznéven veszed, vagy nevezd ahogy
akarod (igazságtalan vagyok, meg akármi), de tényleg nem szeretném,
hogy ez legyen belőle. Csak egyszerűen utálom, hogy időnként azt
hiszem, azt érzem, hogy mindketten szeretnénk, hogy legyen köztünk
valami, máskor meg ott van ez a hülye távolság és még csak a hangod
se hallhatom, nem látlak, nem is írsz és ezekbe a betükbe kéne olyan
érzést oltanom, ami amúgy talán csak a testiségben van, ha érted... :(
Ne haragudj, hogy most ilyen negatív voltam :( Talán az ünnepek miatt,
nem tudom, de valahogy pár napja már ilyen levert, elkeseredett
vagyok :(
Sok-sok CUPP-os,
Z.
Szia Eszti,
Fhu, nem is tudom hol kezdjem, mert egyszerre hárommal is
kezdenem... Szóval, előszöris a múlt heti levelem. Ne haragudj miatta,
ok? Egyszerűen bennem vannak olyan félelmek is, mint amiket ott
írtam. Viszont már a rákövetkező este szerettem volna írni újabb
levelet, amiben arról akartam írni, hogy ne haragudj és tényleg ne légy
rám dühös, meg örülök, hogy írhatok Neked, meg... stb. Láttam iwiwen
is, hogy után megint töröltél ki a leveleimből és tartok tőle, hogy dühös
lehettél rám... És tényleg, sokszor félek, hogy csalódást okozok Neked,
és azzal megbántalak és baromira nem akarok ilyet tenni, de tartok
tőle, hogy akaratomon kívül is előfordul ilyen, és azt nagyon sajnálom.
Hna, kb. tömören ezt szerettem volna az előző levelemhez írni. Igazság
szerint írhatnék sokkal többet is, de ahogy már az elején írtam ezt a
levelet egyszerre három témában is kezdtem volna és gyorsan jöjjön a
következő. Ami meg arról szól, hogy mostanában miért hetente és
miért kedden szoktam írni. Ehhez idézek egyet A kis hercegből: "- Jobb
lett volna, ha ugyanabban az idoben jössz - mondta a róka. - Ha
például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek
örülni. Minél elorébb halad az ido, annál boldogabb leszek. Négykor már
tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága
kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom
tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van
bizonyos szertartásokra is." Szal így megfogadva a róka tanácsát (jójó,
tudom, nagyon nyálas dolog amit most írok), így most keddenként írok
Neked. Tudom hülyeség, de hátha számít valami keveset.... Jó, jó, tom
hülyeség :( Mindenesetre csak azért akartam ezt elmondani, hogy
nehogy azt hidd, hogy ritkábban gondolok Rád. Ezt a levelet már múlt
szerda este, csütörtök reggel nagyon szerettem volna megírni, de
aztán úgy döntöttem inkább várok keddig, egyrészt, hogy talán ha
ritkábban írok, agyadra is kevésbé megyek, meg amit fentebb írtam a
rókával kapcsolatban. Hna ez volt a szokásos hülyeségem, és akkor a
harmadik dolog, amit szerettem volna megírni, hát ezt a legnehezebb
megfogalmazni... Tudod, én úgy szoktam gondolkodni, hogy ha vissza-
vissza nézek egy-egy évemre, akkor vannak jó és vannak rossz éveim.
Aztán persze vannak felemások is... Például 2005 nekem egy elég
vacak évem volt, legalábbis 2006-hoz képest mindenképpen, és
persze, igaz, hogy 2006-ban nyelvvizsgám lett, meg diplomám, meg
úgynéz ki, hogy munkám is, de, nem tudom mennyire fogod érteni...
szal az igazi különbséget Te jelentetted ebben a két évben és Miattad
ez egy tök jó év, és... Nem tudom elmagyarázni. És tudom, hogy az
előző levelemben mit írtam, és azzal együtt is, már szerdán este azt
szerettem volna írni, hogy "Tudom, hogy haragszol a tegnapi levelem
miatt, de lécci ne tedd... és ha el akarsz zavarni a fenébe, lécci csak
már januárba, mert szeretném, ha erre az évemre azt mondhatnám,
hogy szép volt, jó volt, és Miattad volt jó, Miattad jó." Szóval valami
ilyent, bár nem tudom igazán megfogalmazni... Hna, remélem azért úgy
összetudod rakni ezeket és érthető lesz... :(
Millió Cuppos,
Z.
Hello Világszépe,
Hülye dolog, de nem telik el nap a nélkül, hogy ne gondolnék Rád... és
akaratlanul is. Múltkor nézegettem neten: Bin Laden március 10-én
született... Esetleg Te vagy álnéven? ;) Aztán meg ma mentünk
kórházba egy szülés miatt látogatóba, mit ad isten pont masszőrök
jöttek elő ott meg :) Tegnap meg a Ben Hur-t néztem DVD-n, na abban
Esther-nek hívják a főhős szerelmét... Aztán múlt héten meg volt egy
emlékezetes álmom, végig Téged kerestelek benne, iskolában,
munkahelyen, szórakozóhelyeken, aztán mikor megtaláltam, hogy hol
laksz (mármint álmomban, és ott azt hiszem az első vagy a második
emeletre kellett volna mennem egy körfolyosós házban), szal a
álmomban a házban fel féluton (vagy az elsőn vagy a félemeleten)
mikor már-már láttalak: megfulladtam és felébredtem :) Nehogy
véletlen is megtalálhassalak... :( Aztán kiderült, hogy a paplant
tekertem a nyakam köré, de sajna mikor visszaaludtam már nem
folytatódott :(
Amúgy szombaton költözöm fel Pestre, most így van is bennem egy
drukk... Hja, és ne haragudj, hogy vasárnap írtam azt a fél sort, végülis
karácsony volt, remélem nem zavartalak vele nagyon, de mivel ma is
karácsony van és mivel könnyen lehet, hogy elsejéig nem tudok már
majd írni Neked, így itt szeretnék Boldog Új Évet kívánni, meg persze
Boldog Karit, amíg még tart... Azért, hiányzott, hogy nem írtál
karácsonyra, meg a születésnapom is most volt... :(
CUPP,
Z.
Szia Eszti,
Hát most már Pestről írok Neked... illetve Budáról, de egy magamfajta
vidéki embernek a kettő szinte ugyanaz... Kiváncsi lennék hogy telt az
elmúlt hét Neked, különösen az ünnepek és olyan nap, mint a
szilveszter. Nekem elég vacak volt a szilveszter egész estig. Tudod úgy
éreztem, szal, hogy Veled kéne lennem. Ami persze baromság, hisz ha
Te is úgy akartad volna, akkor nyilván együtt lettünk volna, ha meg Te
nem akarod, hogy Veled legyek, akkor meg nyilván nem kéne... Tudod,
abban a reményben jöttem fel Pestre, hogy így közelebb leszek
Hozzád, erre rögtön első nap itt a szilveszter és a helyett, hogy
közelebb éreztem volna magam Hozzád sokkal inkább távolabb... Szal
vacak volt a szilveszter, picit be is fordultam, de aztán végül egy
hozzám hasonlóan befordult csajjal elmentünk az Oktogonra,
megünnepeltük az Új Évet, aztán siettünk haza, én már csak azért is,
hogy Neked mielőbb boldog új évet kívánhassak, legalább levélben, ha
máshogy nem lehet... :( Ez is olyan hülye dolog, még szombat délután
(4-6 között) elugrottam gyalog a West Endbe (oda vissza innen - Móricz
környéke - az jópár kilóméter), hogy aztán legyen itt net és azon
Neked 1-én minél hamarabb Boldog Új Évet kívánhassak... Tudom,
hogy ezek hülye dolgok és fenét nem érdekelnek és szívesebben
kérdeznélek, hogy Te hol és hogy töltötted a szilvesztert, a karácsonyt,
de... Szal, hülye dolog volt, mielőtt beköltöztem volna ide, tesóm
barátnője megkérdezte tőlem, hogy írtál e nekem mostanában. Én meg
nem tudtam mit válaszoljak. Mert hát tényszerűen ugye nem írtál,
ugyanakkor meg... szal valahol azt hiszem, bár nagyon félek, hogy
tévedek... szal, hogy azért... azt hiszem jobb ha inkább nem mondok
semmit, hisz Te tudhatod a legjobban...
Ami meg engem illet, a telefonszámom nem változott (70-315-7189), az
iwiwen is megtalálsz, MSN-en is, ímélen is és örülnék ha megadnád a
számod és felhívhatnálak... Hülye dolog, 31-én éjfélkor örültem, hogy
végre itt vagyok és ugyanakkor mióta itt vagyok... szal részemről ez
egy eldöntött dolog, minden megtakarított pénzem ráment, hogy
feljöhessek és baromira tartok tőle, hogy nagyon nagy őrültséget
csináltam... Mondjuk ilyeneken főleg szilveszter este járt az eszem, szal
ne hogy azt gondolod, hogy naphosszat ezen rágom magam. A másik
amin ugyanakkor járt az eszem, hogy ezek a levelek nem elég
kifejezőek. Sokszor azon veszem észre magam, hogy a szavak amiket
leírok a tört részét se adják vissza annak, amit szeretnék mutani
Feléd...
Tudod, mióta így keddenként írok Neked, azóta sokkal könnyebben írok
és mindig van amit kifelejtek. Most is tudom, hogy van, ami nem jut
eszembe, pedig a héten szerettem volna elmondani. És persze mindig
itt van, hogy örülnék, ha magádnád a számod és felhívhatnálak vagy
meghívhatnálak valahol leülni...
Hát ez talán picit szomorú levél lett, az akkor a szilveszter miatt van.
Remélem azért nem lett túlságosan nyomasztó... :(
Sok-sok PUSZI,
Z.