Krimikről mindenfelől..
-
#37
Szia Eszter,
Az első mondatot kedd reggel óta egyfolytában szeretném már leírni,
miszerint is: nagyon szép vagy. Ezt most csak így tömören, mert erről
külön két oldalas értekezést is tudnék írni :)
Igazság szerint félve írom ezt a levelet, félve mert olyan őrültségnek
tűnik ez az egész így kettőnkel. Vagy inkább őrültségek
tömkelegének :) Nem is tudom, hogy szabad e ilyent írnom,
hogy "kettőnkel", nem is tudom, hogy szabad e annyira az érzéseire
hagyatkoznia az embernek, mint ahogy Veled teszem. Valahogy úgy
érzem, hogy ha kimondatlanul is, de van valami közöttünk. Ugyanakkor
félek, hogy ezt esetleg csak én érzem, félek, hogy esetleg túlságosan
rámenős vagyok Veled, félek, hogy félreértek dolgokat a Részedről, és
attól is félek, hogy nem vagyok elég rámenős Veled és hogy esetleg
nem élek a lehetőséggel amit Te adsz... Hülye dolog... ez meg egy
hülye levél... Szóval, valami olyanról próbálok írni, hogy bennem
sokszor bennem van, hogy talán többet kéne keresselek, talán egyszer
elkéne mennem a munkahelyedhez és megvárni és megszólítani, vagy
épp egy olyan szórakozóhelyre, amilyeneket az iwiwen bejelöltél és ott
megszólítani...és attól is félek, hogy ha én nem vagyok ott, akkor más
megteszi... szóval ilyenek mind eszembe jutnak, de aztán az is, hogy
Te sosem örültél, ha kerestelek és arra gondolok, hogy örüljek annak,
hogy még nem zavartál el, és arra gondolok, hogy az a helyes, ha
kivárom, hogy válaszolj levélben vagy felhívj, vagy megadd a számod,
vagy ilyesmi... Nem tudom, hogy jól gondolom e, és ha Te úgy érzed,
hogy nincs is semmi kettőnk közt, akkor úgy van és nem szeretném ha
emiatt amit most írtam kellemetlenül éreznéd magad, vagy bármi
ilyesmi...
:( Sajnos nem tudom ezt az egészet megfogalmazni. Valami olyasmi,
hogy: Én úgy érzem, hogy van valami közöttünk, még ha mondjuk csak
valami nagyon halvány dolog is, ugyanakkor nem akarom erőltetni, és
ráderőszakolni se, hogy van vagy legyen ilyen és nem
akarlak "letamádni" munkahelyedről eljövet vagy szórakozóhelyen,
mondván, hogy hátha akkor lesz vagy akkor Te is azt mondod... és
ugyanakkor meg félek, hogy pont amiatt, hogy ezeket nem teszem,
szal, hogy pont emiatt elfoglak veszíteni... Tényleg nem tudom
megfogalmazni :( Ne hari, se ezért a levélért, se az én hülye
gondolkodásomért... :(
Puszil:
Zoli
Szia Eszti,
Mostanában nagyon bizonytalan vagyok abban, hogy szabad e, hogy
írjak Neked, hogy túl sűrűn vagy túl ritkán írok e... Most is napokat
vívodtam ezzel. Olyankor mikor írok, olyankor attól félek, hogy nem
kellene, vagy, hogy nem AZT kellene írni, amit írok. Olyankor meg mikor
nem írok, olyankor meg mindig attól félek, hogy kellene, hogy írjak,
hogy talán így azt hiszed, hogy nem gondolok esetleg Rád. Hisz végülis
Te csupán ezekből látod talán, hogy gondolok Rád, holott ezeken a
leveleken kívül is rengetegszer... Aztán meg ezek a levelek is olyanok,
hogy hát wááá :) Szörnyű, hogy mennyit szenvedek azzal ezekben,
hogy megpróbáljak kifejezni valamit, amit aztán az esetek
többségében mégcsak igazán nem is sikerül :(
Egyébként mióta olvashattam iwiwen az adatlapod, azóta úgy
gondolom, hogy mi ketten nagyon sokszor félreértettük egymást
korábban. (de legalább is én Téged) Olyanokra gondolok, hogy mikor
régen Te nekem azt írtad sms-be, hogy zsonglőrködsz én azt hittem,
hogy az hasbaakasztás. Mármint érted, hogy direkt mondtál csak
valami abszurdat. (merthát nem egy tipikus válasz) Vagy amikor pl.
kölcsön kértél pénzt, meg amikor a természetgyógyászatról beszéltél,
akkor is felmerült bennem, hogy ez valamiféle teszt. Én tényleg sokszor
féltem, hogy ezekkel mind azt akarod mutatni, hogy ahol érsz hülyére
veszel és hogy hagyjalak békén. És azt hiszem tartozom egy
bocsánatkéréssel emiatt. Másrészt meg nagyon örülök, hogy ezekben
így tévedtem és, hogy nagyobb volt a félelmem az indokoltnál ez
ügyben.
Másrészt, pont azért, mert mindezek után úgy átértékeltelek, mármint
arra gondoltam, hogy talán mégsem akarsz egyszerűen hülyére venni
(pl. vissza is jelöltél), így elgondolkodtam más dolgokon is, amiket írtál.
Egyrészt, hogy a ZSKF-et félbehagytad mondván, hogy "naon nem volt
a Te világod", másrészt (na most puskáznom kell) ilyent is írtál, hogy "s
aki elgondolkodtat már jó pár éve,azokkal,amiket ír(sz)". Na most ezek
után már nagyon-nagyon kiváncsi lennék, hogy itt te mire is
gondolhattál... Én Téged elgondolkodtattalak? Mivel? Miképp? Szal
egyre kíváncsibb vagyok ez ügyben (is)..
Egyébként, ezek a levelek, ha másra esetleg nem is, de arra talán jók
voltak, hogy Te is jobban megismerhettél és elmondhattam olyan
dolgokat, amiket azt hittem talán soha nem mondhatok el Neked. És
talán Neked is voltak dolgok amiket esetleg az én részemről korábban
félreértettél és most másképp látod... Persze nem tudom...
Hülye dolog talán, de... szombaton a családdal tüzelni voltunk a
kertünkbe, 6 többségében már évek óta kivágott egész méretes fákat
égettünk el - képzelheted mekkora tűz volt: sok, sok sok-sok tűz :)
talán tetszett volna Neked is - és egy csomót gondoltam Rád közben.
Persze ez talán hülyeség, hisz Te egészen más tüzet kedvelsz. De
mégis, nekem eszembe jutsz. De olyan dolgokról is, hogy pl. az egyik
kedvenc futball klubbom a Liverpool és a címerében fáklyák vannak,
meg maga az egész címer is tiszta piros... szal arról is sokszor eszembe
jutsz... Nah, nem akarlak tovább untatni, remélem nem mentem az
agyadra:
sokszor puszil,
Zoli
u.i.: nagyon félek, hogy túl sok belőlem ennyi levél, vagy túl tolakodó
vagyok meg ilyesmi, és ha így van, akkor légyszives írd meg, hogy Te
miképp tudnál elviselni, csak légyszi ne az legyen, hogy szó nélkül
eltűnsz az életemből... nem tudom igazán leírni, csak nagyon félek,
hogy hirtelen újra eltűnsz :( Pussz
Szia Eszti,
Ne haragudj, hogy csak ilyen sokára írtam most. Tudod bármit teszel,
pl. iwiwen ha lecseréled az infóid én azon rágódom, hogy az most
rámnézve jó vagy rossz, stb. Meg aztán tudom, hogy valahol véletlen
összefutnánk úgy illene, hogy odamenjek hozzád, leszólítsalak, stb. És
utólag mindig úgy gondolom, hogy ha ezt elmulasztottam, akkor Te
nyilván haragudni fogsz rám és nem vagy rám kiváncsi, stb-stb. Szóval
sokat rágódok ezen az egészen, félek, hogy elrontom vagy elrontottam
és próbálom kitalálni a gondolataidat... És most néztem iwiwen, hogy
levetted a munkahelyed például, és elgondolkodtam, hogy most akkor
már nincs munkád vagy csupán nem akarod, hogy ott keresselek,
ahogy előző levelemben felvetettem. Aztán látom, hogy
megváltoztattad az ímél címed és arra gondoltam, hogy talán azt
szeretnéd, hogy inkább oda írjak? Ezért is küldtem erre a címre. Aztán
néztem, hogy töröltél leveleket, meg erősen él az emlékezetemben
még a szemed, mikor legutóbb láttalak, és arra gondolok, hogy talán
nem kellene annyira tartanom Tőled, mint ahogyan teszem? Valami
csodaszép szemed van... Örülnék ha láthatnám és... És ugyanakkor
félek is, folyton bennem van, hogy elrontom... Tudod, mikor még először
keretelek meg, akkor nem éreztem ezt, másodszor már igen, most
pedig még hatványozottabban. Nézd... lehet, hogy nem szerencsés
amit írni fogok, de... örülnék, ha megadnád a számod és aztán
felhívhatnálak (és nagyon apró betűvel: mondjuk azon akár
lebeszélhetnénk egy randit...) Azt hiszem úgy illene, hogy én hívjalak,
és amikor meg személyesen futunk össze azt meg én mindig elrontom,
ideges leszek, félek, hogy tolakodásnak veszed, félek, hogy
zaklatásnak veszed... Szóval ha megadnád a számod, abból látnám,
hogy nincs ellenedre, hogy felhívjalak és örülnék ha beszélhetnénk, ha
hallhatnám a hangod... Szóval ilyesmik pörögnek mostanában az
agyamban... Remélem nem zavartalak velük túlságosan...
Puszil,
Zoli
Szia Eszti,
Faszom :( annyira bánt ez az egész :( Tudom, hogy én rontom el.. most
is négy napja írom már Neked ezt a levelet, de... Tudod, sokszor
szeretnék sokszor bennem van, hogy szeretnék Neked valami
ellenálhatatlan levelet írni, amire azt mondod, hogy "ok, én ezzel
randizni akarok azonnal", vagy valami ilyesmi. Ami persze marhaság,
mert aztán persze mikor már írom a levelet, és ilyeneket hozok össze,
mint ezt is, akkor végül örülök, ha annyira jó lesz, hogy a fenébe ne
küldj el :( Szóval ahogy írtam fentebb, már péntek óta minden nap
írtam Neked. Pénteken valami szörnyű füle-farka nem volt levél volt,
inkább nem küldtem el, szombaton meg láttam, hogy szomorú/dühös
lehetsz, hogy ellopták a telód, így gondoltam van nagyobb gondod is,
nem még az én levelem olvasni... Tegnap meg elkakukkolt (romlott) a
gép itthon úgy 5-6 órára :( Szóval így... de most már mindenképp el
fogom küldeni.
Amúgy hülye dolog, egyrészt nagyon sajnálom, hogy ellopták a telód.
Másrészt olyan aranyos volt, amiket beírtál iwiwen, pl. "Puszkó
Mindenkinek", "pusznyusz"... szóval, bár ezért asszem meg fogsz
kövezni, de szinte nem sajnáltam onnantól, hogy ellopták. Valahogy
olyan jó látni mikor ilyen vagy... Tudod, nézegettem iwiwen most is,
hogy az újabb leveleim közül sokat kitöröltél és szinte biztos vagyok
benne, hogy haragszol rám, hogy csalódtál bennem, ami jó szar érzés,
és főleg az amikor látom, hogy ilyen kedves, jófej, aranyos vagy...
Amiről ugyan tudom, hogy az vagy csak tartok tőle, hogy nekem ez nem
jár (vagy nekem nem ez jár, vagy hogy) Tőled. Ugyanakkor meg tudom,
hogy voltak alkalmak, amikor Te közeledtél volna és én nem tudtam
kezelni. Amit szégyenlek is, meg sajnálok is... :( Rohadt rossz ilyeneket
írni :(
Hülye dolog, de valószínűleg amiatt, hogy sokat gondolok Rád, álmodok
is Veled. Péntek éjjel-szombat hajnalban például azt álmodtam, hogy
telefonon beszélünk, vasárnapra virradóra meg azt, hogy látom, ahogy
összejössz egy buliban valami sráccal... Azt hiszem amiatt lehet, hogy
ilyeneket álmodok, mert nagyon szeretném ha megadnád a számod,
vagy felhívnál, illetve a másikat meg mert nagyon félek attól, hogy
elrontottam :( Igazából most megint annyi mindent tudnék írni, például,
hogy van egy csomó zene, dalszöveg, amiket ha hallok vagy olvasok,
akkor Te jutsz eszembe, vagy könyvben, filmben szereplő (még akár
olyanban is, mint például a Barátok közt) és akkor is minduntalan Rád
gondolok... Igazából pénteken olyan levelet kezdtem írni, amiben
ezeket szedtem össze, ha nem is mindet, de néhányat legalább. De én
nem tudom az ilyent szépen megfogalmazni... Aztán meg persze élő
személyekről, személyes ismerősökről is, utcai járókelőkről is
minduntalan eszembe jutsz... ráadásul mióta legutóbb láttalak azóta
ha lehetséges, akkor még gyakrabban...
Mostanában egyébként időként besegítek a bátyám cégében, így
kevesebbet vagyok itthon, meg persze folyamatosan keresek munkát,
múlt szerdán is voltam ezügyben Pesten, meg most is megyek, marha
vacak érzés, hogy ennyire nem kellek sehol :( Hogyha esetleg... szal
szerdán Pesten leszek, ha gondolod összefuthatnánk... mondjuk
persze ez nem ilyen dolog, mert ha úgy gondolnád, hát én ingáznék is
Miattad... Egy szónak is száz a vége, ez esetben legyen százmillió:
Puszi
Zoli
Szia Eszti,
Rég írtam Neked, tudom és holnapig vártam is volna, ha... ha
édesanyám nem vesz fel este hatkor egy néma telefont :) Nem arról
van szó, hogy amúgy eszembe se jutsz, hanem arról, hogy szerettem
volna valami tartalmasat írni, és lehet, hogy holnap olyan visszajelzést
kapok, ami szerint is kezdhetek egy munkában 1-3 héten belül
Budapesten. Eredetileg úgy volt, hogy már ma tudni fogom, de aztán
csak holnap. Emiatt akartam várni holnapig a levéllel... És télleg ne
hogy azt hidd, hogy nem jutsz eszembe, mert kurva sokat eszembe
vagy és tudom, hogy most már rég írtam, és mindig szeretnék hetente
legalább két levelet írni, de most tényleg abban bíztam, hogy már ma
írhatok Neked egy ilyen jó hírt. Mármint mit tudom én, remélem, hogy
örülnél neki Te is... És télleg sokat eszembe vagy, és péntek óta
minden nap gondoltam hogy írhatnék, szombaton is, vasárnap is,
tegnap is, ma is. Tegnap már nagyon írhatnékom volt, aztán
gondoltam, hogy ma estig már csak kibírom... Ne haragudj! Ok? Ari vagy
egyébként, hogy gondolsz rám... bár rém ciki lesz, ha az a téves hívás
igazából nem is Te voltál... és ha esetleg amúgy a valóságban az
agyadra megyek... Amúgy remélem minden OK Veled és... szal, mikor
így Pesten járok, mindenhol kereslek és ugyanakkor mindig félek, hogy
valahol felbukkansz... hülye dolog... meg tök jó... egyébként, most így
valami fura érzés jött rám, így egy pillanatra kezdtem elhinni, hogy
kedvelsz vagy hogy mondjam és úgy a bőrőmön éreztem, ha érted.
Persze gyorsan ki is vertem a fejemből, mégmielőtt kikérnéd
Magadnak...
Igazából egész más levelet terveztem írni az előző napokban, de most
mindenképpen hamar szerettem volna válaszolni, a telefon miatt...
Remélem nem lesz gond... ha viszont félreértés történt, a telefonnal
kapcsolatban, és nem Te voltál, stb., akkor stornó a levél, és hülye
vagyok és a többi és a többi...
sok-sok CUPPOS,
Z.