philcsy#54
Igazad van a p-pályáknál is lehet a csomósík alatti és feletti körmozgásról beszélni, de kérdem én. Mennyire szemléletes a csomósík alatt és felett egyszerre keringő elektron képe, esetleg a csomósíkon keresztül ugráló elektron képe? Mert ugye pont a szemléletessége miatt beszélünk keringő elektronokról.
Igen. Nekem is a keringéssel volt bajom. Forgás? Nem tudom mivel jobb.
Biztos igazad van, és mindig lehet valószínűségi áramról beszélni, de ez elég messze van a mag körül keringő elektronok szemléletes képétől.
"A spin-pálya KH-ból eredő járulék az csak perturbáció, ahogy a hélium atom két elektronja is kezelhető akként."
Hibás a modellünk, semmi baj, perturbálunk, aztán imádkozunk a konvergencia istenénél.
Erről a fizikus induló jut eszembe. ("De az csak perturbáció.") :)
"Tökéletes? Nem. Nagyon jó közelítés? Mindenképp."
Nagyon jó közelítés? Az esete válogatja.
"Amit meg arról mondasz, hogy nincs egyetlen elektron, hát ennyi erővel akkor teljesen felesleges fizikával foglalkozni, mert a valódi rendszerek úgyis annyira összetettek és csatoltak, hogy esélyünk sincsen theory of everythingel leírni az ember működését..."
Nem kell elmenni az emberig. Elég egy molekulát vizsgálni. Azt azért még megtehetjük. És már ott is előjön az a probléma, hogy a pályákon mozgó elektronok közelítése nagy hibát okoz. Például, ha UV-VIS színképet akarsz számítani, túl kell lépned azon, hogy az elektronokat pályákhoz rendeled. Ráadásul a túllépést nem is mindig teheted meg perturbációval, mert az nagyon sok esetben divergál.
Na ezt hagytam a végére.
"S pályára könnyű, magasabb rendekre biztosan nehezebb, de ott van akkor is. Ha ez nem lenne, akkor _nem lenne_ pályamomentum."
Nincs is, legalábbis s pályáknál. Az s pálya azt jelenti, hogy a mellékkvantumszám 0, ebből a pályamomentum 0.