#9
Hmmm, ez elgondolkoztató...
Ha ez ok-okozatilag megáll, és ha a történelmet is megvizsgáljuk, pl. római birodalom, amerika első pár száz éve, (a gazdaságépítés...), akkor a magyarországi "hogyan kászálódjunk ki a gazdasági nehézségeinkből" című manapság mindennapos kérdéskörre ez a válasz!
Nem segélyezni kell a munkát nem vállalókat, hanem rabszolgamunkával építtetni az országot virágzó nagy és fejlett országgá. Egyrészt így sokan megtanulnának dolgozni, másrészt megmaradna a segély, harmadrészt megspórolnánk a munkabért, negyedrészt, olyan beruházások valósulhatnának meg, amik amúgy szükségesek lennének az ország felvirágoztatáshoz (utak, víztározók, stb.), de anyagilag normál munkabérből nem gazdaságosak, ill. jelen nehézségeink közepette nem tellik rá.
Úgy emlékszem, az angliai nagy gazdasági válságból is így indultak meg a fejlődésnek, hogy nem adtak segélyt, hanem valami minimálbér szerű pénzecskét adtal, és néha tök értelmetlen munkát végeztettek, pl. a hegyeken a köveket hordatták össze "kerítésnek", és így akadályozták meg, hogy az esővíz rövid úton mossa le a talajt, henem szerpentínszerűen terelték körbe a hegyen, továbbá a lavinákat is így fogták meg. Szóval a lényeg, a munka. Napi 10-16 órát. Ez olyan büntetés, aminek haszna van az egyén részére is és a társadalomra is.
Az, hogy a börtönben kondiznak, meg egymást "képezik", meg a felgyűlt "energiákat" egymás megerőszakolásán vezetik le, nos az senkinek nem használ.
Akkor inkább a rabszolgamunka!
#9