jamborl#147
A szabad akarat letezeset valoszinu csak az idoutazas tudna bizonyitani.
Kerdes az hogy egyazon helyzetben tudunk-e mashogy donteni, mast tenni?
A lenyeg hogy a mindket rendeszer azonos legyen es ne befolyasolja a masodik merest az elozo eredmenye.
Ezert lenne szukseg az idoutazasra es megfigyelni hogy ugyanabban az idomomentumban az ember hogyan dont.
A szabad akarat fogalmaval kapcsolatban, gondolom emberekrol beszelunk es nem Schrodinger macskajarol:)
En ugy kepzelem hogy a multunk hatarozza meg a donteseink kimenetelet. Ugy mint egy komplex szamitogep amiben be van utve a szukseges alapinformacio es egy problema megoldasara nagy valoszinuseggel ugyanazt az eredmenyt fogja kiadni nekunk. A kerdes az hogy az a kicsi szazalek ami alapjan nem az elvart erteket adja, vagy mi nem azt cselekedjuk amit kellene, mivel szabad akaratunk van.
Vagyis tegyuk fel 98% hogy egy helyzetben egy bizonyos dolgot teszunk, de vajon a 2% mit befolyasolja? A szabad akarata akkor micsoda? Nem lehet hogy az a 2% csak egy statisztikai szam amit a szabad akarat elnevezessel irunk le?
Ha megvan az esely arra hogy amshogy cselekedjunk akkor, es meg is tesszuk azt, akkor az mar szabad akarat? vagy csak egy lehetseges megoldasa az "egyenletnek"?
Ha nem teszunk semmit az szabad akarat? Akarhatom azt, hogy nem akarok semmit?
A nem akaras az akarat?
Ha meg van adva egy bizonyos szamu valasztasi lehetoseg az nem azt ejletni hogy szabad akaratom van mivel elebem van helyezve a veges lehetosegek szama, ez is elroe determinalt mit valaszthatok.
Igen valaszthatok, de vajon ez az akarat szabadsaga?