matatom#298
Hát nekem nagyon bejön ez az egész vita.
Az a legjobb, amikor a hívők és a tudományos hozzáállásúak agyalnak egymás ellen.
A tudományban az axiómák valójában tapasztalaton alapuló megegyezések, mondhatnánk úgy is hogy ez a közhit, mert most így látjuk a dolgokat, és ebben hiszünk, ergo a rendszer nagyjából működik. Tehát a tudomány is egy hit alapú rendszer, melyet próbálnak úgy bővíteni, belsőleg olyanná csiszolni, hogy az a rendszer önmagának való ellentmondást ne tartalmazzon.
A vallás nem ilyen rendszer, mivel ott nem fontos a belső ellentmondás, csak a hit. Így kissé fura nekem, amikor egy hívő megpróbálja tudományosan alátámasztani saját rendszerét. Az is eléggé fura, amikor egy tudományos felfogású ember saját módszereivel akarja cáfolni a hitet, úgy hogy elfelejti, hogy a tudománynak is az ingatag hit az alapja.
A kettő dolog szerintem két képcsőfok, és az, hogy a tudomány a magasabb, mivel hitre épül nem jelenti azt hogy a hitnek nincs létjogosultsága. Egyik nélkül sem ember az ember. Ha semmiben sem hiszel, akkor nincs egy megfogható alap, amire a tudományod építsd. Ez vice versa is érvényes. Ha csak hiszel, akkor a létednek semmi értelme, mivel a tudat, az elme, a józan ész maga a világ tudományos magyarázata az éned felé. Nem mellesleg nincs csupán hiten alapuló, tudománytalan civilizáció (még a tűz csiholása is tudományon alapul, függetlenül attól, hogy akkor amikor először csinálták ennek nem voltak tudatában).
És ennek mi köze az idegen civilizációkhoz? Hát az, hogy amíg bizonyíték nincs, addig a létük lehet hit, de akár tudományos feltevés, elmélet vagy axióma kérdése is. Mint az is, hogy mi a jó "hit" vagy elmélet velük kapcsolatban, az antropomorf (olyanok mint jelenleg mi, azaz amilyen ma az emberiség a földön) vagy ennek ellentettje. Ez külsőleg és belsőleg is egyaránt igaz.
És még egy apróság. Köztudott, hogy a történelmi dokumentumok rendszeresen tele vannak csúsztatással, túlzással és hazugsággal. De sok van belőlük, és minél több, egymástól független forrás szól ugyanarról, annál nagyobb a hitelessége. A Biblia ezért, valamint a "fénymásoló effektusnak" köszönhetően történelmi hitelességet illetően hátrányban van. Hangsúlyozom: TÖRTÉNELMI hitelességét illetően! Csak egy példa a héberül írt Ótestamentummal kapcsolatban: "A héber írásban nincs külön nagy- és kisbetű. Nincs magánhangzó sem, a csak mássalhangzóból álló szógyökök jelölnek egy-egy fogalomkört. A magánhangzók jelölésére csak az i. sz. VI. századtól alakult ki az ún. punktációs (pont-) rendszer, amely pontokat és vonalkákat alkalmaz a betűk alatt, felett és közepében." Gondoljunk bele, hogy a több száz év alatt az élő beszédben történt változások miatt mennyire megváltozhatott sok kulcsfontosságú szó értelme. Pl.: Gizike <-> Gőzeke, Géczi <-> Geci (kissé csúsztattam a dramaturgia miatt ).
).