A nagy 20-ik századi nyugati típusú tőkés réteg rájött, hogy mekkora vagyon lehet megspórolni a távol keleti országok tanulatlan emberinek bevonásával, a termelésbe. Eme tőkésrétegnek köszönhető az ahol most Kína (többek között) tart.
Szépen megtanították őket előbb bútorokat, ruhaneműket összerakni.
Minden csecsebecsét giccset ott állítottak elő olcsón és ez jó volt a ennek a szűk nyugati rétegnek.
Majd jött az ötlet, telepítsünk ki műszaki gyárakat is mert az olcsó lesz.
És lőn!
A gyárak kitelepültek és dőlt a lé...
Csak!
A Kínaiknak maximális respekt!
Nem engedték be ezeket a gyárakat, csak úgy hogyha szerepelt benne kínai tőke és tulajdon. Ergo nem lehet őket úgy kikapni és hazacsomagolni, mint egyes közép európai országokban a mamut beruházásokat, cégeket. Lásd legotesco
A kínaiak megtanulták varrni, forrasztani, tranzisztoros rádiókat majd számítógépeket összerakni és egyre több munkafolyamtot végeztetett velük a derék nyugati típusú töke krémje. Már a végén a tervezést is megkapták, hisz a tudós réteg is olcsóbban dolgozott, mint a nem keleti típusú társadalmakban. A pénz halmozódott nyugaton, keleten meg a tudás.
Na most ezt kezdjük már jó pár éve érezni.
A nyugati elemzők vakarják a fejüket, hogy minden gazdasági fejlődési axiómát megdöntöttek már Kínában és még mindig felfelé ível a mutatójuk.
Hát emberek! Ha nem is magunknak köszönhetjük, de azoknak biztos, akik ezalatt a pár év alatt meggazdagodtak nyugaton az olcsó kínai munkából.
Aztán szép lassan lelépnek minket és mi majd dolgozhatunk nekik olcsón...
#63
