#10
Csak egy pár megjegyzés:
Ha küldenek egy levelet hogy Tisztelt Gipsz Géza, 2009-02-03-án letöltötte Balázs Pali XY albumát, ezért XY ezer forint bírságot szabunk ki önre... Hát körbe röhögöm. Ha bizonyítani tudják hogy ÉN töltöttem le, bizonyítani tudják hogy EGYÁLTALÁN letöltöttem valamit, akkor megkérdezem honnan és milyen forrásból valók az információik. Mert ha teszem azt egy torrent klienssel machináltak, mint írta itt valaki, akkor ők egy illegális tevékenység folytán szereztek bizonyítékot, így az a bizonyíték egy tárgyalás során kizárásra kerülne.
A másik meg ha csak azt tudják bizonyítani hogy "nagy adatforgalma volt". Akkor jöhet a kérdés, mit is forgalmaztam? Meg tudják mondani? Ha nem, megint mehetnek a pecsába.
A másik: Egy jogvédő szerv nem a hatóság és nem rendelkezik hatósági jogokkal. Mintha a Mátrai Szeretet Szolgálat letartóztathatna bárkit is, ez kb olyan. Éppen ezért az IP cím visszakeresése, az adatforgalomba való betekintés, esetleges titkosítások feltörése mind-mind hatósági jogosultsághoz köthető tevékenység. Azaz csak bírói engedéllyel lehet ezeket a Személyes Adatokat kikérni. A bírónak meg Megalapozott Gyanú kell hogy aláírjon egy ilyen papírt. A szolgáltató, csak úgy, nem közölhet rólad harmadik félnek magánjellegű adatokat. Márpedig az adatforgalom és az IP címhez kötött személyi azonosságod az. Szóval ha XY szolgáltató csak úgy, mindenféle hivatalos papír bekérése nélkül ilyen információkat közöl egy Jogvédő Szervezettel akkor bűncselekményt követ el.
Persze ugye az emberek többsége nincsen tisztában azzal hogy kinek mihez van joga és pont ezért ha kap egy hivatalosnak tűnő fenyegető levelet, akkor inkább fizet, mintsem nagyobb bajba kerüljön. És nolám. Az esetek nagy részében így szedik meg magukat bizonyos személyek/szervek.
Éppen ezért érdemes néha átlapozni a BTK-t, PTK-t, vagy az se hátrány ha van egy ügyvéd/bíró rokon akit meg lehet kérdezni ha felmerül a téma.
#10