#8"..lehet hogy mert nem magyar gyártmány volt, hanem eredeti nyugatról?"
Eltaláltad a szarva közt a tőgyit! Bezonyám! Nekünk itthon jó kis Mahasz, Hungaroton és Start kiadványaink voltak, amelyek minden tekintetben megfeleltek a fenti kívánalmaknak.
Úgy volt jogtiszta "műsoros" kazettánk, hogy vettünk egyet a boltban, majd bementünk a könyvtárba, és a könyvtáros lemezről ugyanazt rámásolta nekünk egy lemezjátszóval és egy magnódeckkel. És és föld volt a különbség, pedig nem volt semmilyen ketyere közte, elhiheted egy közkönyvtárban. Csak ki lett vezérelve normálisan.
A szalag kopottságán viszont néha ez sem segített. Gyakorlatilag voltak olyan szalagok, amelyekről a mágnesréteg már itt-ott lekopott, és oda nemigen lehetett rögzíteni semmit. Ilyenkor jó pénzért vettünk egy üres króm-dioxidos kazettát, a szalagot kioperáltuk belőle, és áttettük a műsoros kazettába, mert azon mégis címke van, meg a számok címei, no meg eredeti. Aztán másoltuk rá a tartalmat a könyvtárból.
Amint mondtam: tömeggyártásban szar forrásból szar eszközzel sokszorosítottak, így a végeredmény szar lett. Nem lemezről játszották át a szalagra, és nem nagy szalagsebességgel. Mi pedig lemezről vettük fel.
Amit a rádióműsorból vettünk fel, annak is kitűnő volt a minősége. Hányódik itt egy 30 éves Akai magnódeck, a napokban halt meg. De lehet, hogy csak egy biztosíték ment ki belőle, és semmi baja. Múzeumi darab, de kiszolgált bőven. Mondjuk 30 éve apámnak egy éves fizetésébe került. Erre még Made in Japan van írva, nem China, vagy Thailand.
Most ugyanez a helyzet a digitális tartalommal. Az emberek joggal várhatnák el, hogy a pénzükért 320-as mp3-at, oggt, flacot, veszteségmentes aiffot wavot kapjanak. Majd ha akarják, átkonvertálják maguknak; tele a net ingyenes konverterekkel, amiben csak kettőt kell kattintani.
#8