• Molnibalage
    #344
    Mondjuk, ha az amcsik megkockáztatják, hogy 300-400 km-re megközelítsék a partjaikat, akkor már várható, hogy ha más nem az S-400-asok kínai változatai tevékenykedni fognak rájuk, és bizony okozhatnak veszteségeket.

    Megismétlem, hogy kínai Sz-400 nincs és nem is lesz, mert az oroszok nem adják el - Putyin megtiltotta, hogy fejlettebb gépeket exportáljanak, mint amit az oroszok saját maguk kaphatnak - és legalább 2015-ig saját maguk számára gyártják őket.

    A 300-400 km-es táv az kb. ballisztikus rakéták elleni indítási táv, amik M10.0 táján jönnek be. Az indítás után a célig hátralevő út nagy részét a BM és nem a rakéta teszi meg. A vadászgépek elleni indítási távot alapvetően korlátozza a horizont és az RCS. Egy agyonpakolt vadászgépet sem bizots, hogy lát a radar még, ha horizont felett is van.

    Reagálni bőven van ideje, mert a mai AWACS gépek a közeledő rakétát simán kiszúrják, horizont alá megy és a sokmilliós rakéta meg a kukába...
    A '80-as években elektronikai felderítőkre lövöldözött a líbiai légvédelem Sz-200-zal Boeing 707 méretű gépeke. Még azoknek is volt ideje lesüllyedni.

    Egy közepes magassáon repülő nem közeledő gép ellen az reális indítási távolság "csak" 100-110 km táján lehet. Távolodó ellen még annyi sem.


    Valszeg nem abból kéne kiindulni az amcsi fegyverek hatékonyságánál, amikor a toprongy iraki légierőt megpicsázták. Ott 5X harcigép mennyiségből adódó létszámfölénnyel, meg AMRAAM rakéták vs. orosz félaktív rakéták, meg ha egy Mig-29 felszállt, akkor olyan harceljárást csináltak, hogy mindenki kitakarodott a közelből és "félszáz" géppel indítottak ellenne össztüzet, és mindezt iszonyat EW körülmények között.

    1991-ben nem volt még AMRAAM, az utols 1-2 hétben kísérletileg egy F-15 wing (?) kapta meg, de élesben nem használták 1991-ben. A No fly zone fenntartása során egy '23-as és egy '25-ös MiG-et kaptak le és 1999-ig négy Galebet ex. Jugó felett.

    Bármilyen meglepő, ha az irakiak komolyan emelétk volna a vadászaikat, akkor mozhalmas lett volna a koalíció, mert igazából nagyon kevés BVR vadászuk volt. Az F-16 gépek elsősorban csapásmérő bevetéseket repültek, a Horetek meg SEAD feladatkörben pompáztak. F-15 gépből alig 120-130 volt - ennek utána kell még néznem - de a többi gép az egyfeladatos csapásmérő Tornado, ősrégi Buccanair, nappali alacsonytámadó Jaguar, Harrier és egyéb nem fullextrás vadászból adódott össze.

    Mai napig rejtélyes, hogy miért volt annyira passzív az iraki légierő. Simán emelhettek volna 100-as nagyságrendben vadászokat. A nagy zűrzavarban érhettek el volna sikert. Az egy mísz MiG-25 is sikeresen befurakodott és leszedett egy Hornetet az első éjszaka úgy, hogy utána meg is pattant. Azon a magasságon semmivel sem volt gyorsabb, mint más vadászgép...

    A kínaiak bevállalnának nagyobb veszteséget is, ők nem.

    Az Aranysasban 1-2 éve volt egy cikksorozat 1991 magassában F-16 haladó pilóta kiképzséről. Ott ellenmondtak ennek. A cél az, hogy úgy kell háborúba menni, hogy az ellenfelet laposra verjed, esélye se legyen. Ha nem jön össze, akkor fogösszszorítva kell küzdeni és tűrni a veszteségeket.

    Utolólag könnyű okosnak lenni, de az ODS kezdetben nagyon is kockázatos hadműveletnek tűnt pont amiatt, hogy ekkora léptékben soha nem próbálták ki a jenkik, hogy mit tudnak. Az F-111F gépek esetén az egyik wing parancsnokat az első éjszakán 25%-os - ez kolosszálisan nagy - veszteségre számított. Aztán látttuk, hogy mi lett a vége. Nem véletlen fosták össze magukat a kínaiak az J-5/6/7 és H-5/6 alapú múzeumi légierejükkel. Rájöttek, hogy szara sem jó. Azóta hajtanak, mint állat.

    <i>így legrosszabb esetben azt lehet számolni, hogy nem lesznek képesek hatékony EW-t folytatni. </i>

    A katonai rendszerek nem Internetre között civil vicchálózatok...

    Ebben az esetben pedig tényleg azt kell nézni, hogy pl. 1 db S-400-as mit képes csinálni 1 db. F-22 ellen. Ettől kezdve csak statisztika a dolog, ha az amcsik repülnek 1000 bevetést és egy egy S-400-as MZ-jén történő átrepülés 5%-os valószínűséggel jelenti a gép megsemmisülését, akkor ugye ez alatt 40 gépet vesztenek.

    Szép elmélet, csak túl primítv és még mindig nincs Sz-400...

    A már létező repülőgép fedélzeti radaroknál is lehet olyan üzemmódot kialakítani, ami jelentősen növeli a lopaxók detektálásának valószínűségét.

    Nem, nem igazán. A létező gépek nagy része az X sávban üzemelő radarok ellen van kihegyezve, mert az ad kellő felbontást a tűzvezetéshez. Az összes újabb SAM és vadászgép radar itt dolgozik annak ellenére, hogy ez ismert tény.

    A régebbi orosz felderítő radarok totál más tartományban vannak - pl. P-18 - de azok csak keresőradarok, tűzvezetésre alkalmatlanok és a pontosságuk is olyan, hogy pl. 100 km távolságban egy kb. 300x300x300 térrész felbontást tudnak. Valójában nem ilyen szabályos, mert a szög és időmérés - távolság - korlátból egy tórusz szelet alakú térrészbe helyezhető az észlelt gép.

    Van mit olvasni.
    http://www.radartutorial.eu/index.en.html